Hogy lesz ebből felzárkózás? Romlott Magyarország termelékenysége

2017. január 27. 10:52

Gyengült a régió országainak produktivitási potenciálja – derül ki a KPMG friss nemzetközi összehasonlításából. A davosi világgazdasági fórum apropóján közzétett listán Magyarország jelenleg az 53., míg egy évvel korábban a 48. helyen szerepelt, és a többi régiós ország termelékenységi potenciálja is romlott az egy évvel korábbihoz képest. A vezetést Luxemburgtól Svájc vette át a listán, ám az ő termelékenységi potenciáljuk is gyengült.

A KPMG ötödször rangsorolta a világ országait termelékenységi potenciáljuk alapján. A lista ezúttal is a davosi világgazdasági találkozó apropóján jelent meg. A listán szereplő 181 ország termelékenységi potenciálját 21 különböző szempont alapján értékelték a KPMG szakértői, melyek között egyebek között a makrogazdasági stabilitás, a jó példák követésére való nyitottság, az infrastruktúra minősége, a humántőke és a közintézmények erőssége szerepeltek.

Termelékenységi-index (KPMG)

Magyarország 2016-ban az 53. a listán, és bár a régió országai közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia is jobban áll, érdemes megjegyezni, hogy Magyarország esetében néhány mutató tekintetében (jó példák követésére való nyitottság, infrastruktúra minősége) enyhe javulás tapasztalható 2015-höz képest. Az eredményekből jól látszik, hogy melyek azok a területek, amelyekre a gazdasági kilátások javítása érdekében nagyobb figyelmet kellene fordítani – hangsúlyozzák a KPMG szakértői.

A drasztikus visszaesés a humántőke kategóriájában következett be (a 2015-ös 7,4-es értékről 5,6-ra) . Humántőke alatt a kutatás az oktatást (iskolázottságot és teszteredményeket), valamint a várható élettartamot vette figyelembe. Ezek máshol is jelentősen estek, néhol még jobban is, mint nálunk, mindazonáltal a tavaly megjelent PISA-felmérések is hasonló gondokat mutatnak: a termelékenység egyik fontos összetevője, az oktatás, a humánerőforrás-utánpótlás nincs jó állapotban, ami az ország gazdasági potenciálját is csökkenti.

A növekedés tényezői (KPMG)

A másik terület, ahol az index csökkent az az intázmények erőssége, amin a jelentés több dolgot ért: a szabályozás minőségét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a kormányzati politika átláthatóságát, és hatékonyságát, üzleti- és tulajdonjogok helyzete, szellemi tulajdonjogok helyzete. Az itt tapasztalható gondok sem ismeretlenek a magyar közönség számára, és vélhetően itt nem is lesz javulás, már ha a civilszervezetek (amelyek jelentős részben a korrupció ellen és a transzparens állami működés kikényszerítéséért küzdenek) elleni idén elindult hadjáratokat nézzük, valamint azt, hogy tavaly decemberben a kormány kilépett a nyílt és transzparens kormányzást vállaló országok szervezetéből, mondván az csak egyes országokat kíván leckéztetni. A Transparency International tavalyi felmérése szerint Magyarország 7 helyet esett vissza a korrupciós listán.

Most ismét kiderült, hogy ezek a tényezők komolyan befolyásolják az ország gazdasági, növekedési potenciálját, termelékenységét.

Nemzetközi kitekintés

A 2016-os eredmények szerint továbbra is nyugat-európai országok dominálják a KPMG globális termelékenységi rangsorát. A világ legnagyobb termelékenységi potenciállal rendelkező országai Svájc, Hollandia és Luxemburg. Az élbolyban 2015-höz képest mindössze annyi változott, hogy az akkori első, Luxemburg és a harmadik Svájc helyezett cserélt helyet. A 2016-os lista első tíz helyén egyébként mindössze két Európán kívül ország szerepel: Hongkong és Szingapúr (4. és 10.)

Az eredményekből az látszik, hogy 2006 és 2016 között gyors fejlődés jellemezte a nyugat-európai országokat technológiai újdonságokra való nyitottság tekintetében. Franciaországban például jelentősen javult az infrastruktúra minősége, az alacsony makrostabilitás miatt azonban még így is ”csak” a 23. helyre került a listán. Németország néhány mutató (kereskedelem, államadósság, intézményi erősség) tekintetében az európai átlagnál jobban teljesített, külföldi közvetlen tőkebefektetés-állománya azonban csökkent.

(KPMG)

Svájc egyike azon országoknak, amelyek teljesítménye a leginkább javult az elmúlt évtizedben. A 2016-os első helyezést leginkább a közvetlen külföldi tőkebefektetések és a kereskedelem GDP-hez viszonyított magas arányának köszönheti. Bár Olaszország termelékenységi potenciálja is javult 2006 és 2016 között (a javuló közlekedési és oktatási feltételeknek köszönhetően), a csökkenő makrostabilitás és az intézményi rendszer gyengesége az utóbbi 5 évben stagnálás jellemezte. Olaszországhoz hasonlóan az Egyesült Királyság, Írország, Portugália és Spanyolország makrostabilitása is jelentősen gyengült az elmúlt 10 évben.

A KPMG egyesült királyságbeli vezérigazgatója, Simon Collins azt eredmények kapcsán hangsúlyozta, hogy a termelékenységi potenciál növelésében kulcsszerepet tölt be az oktatás (Magyarországot például a humántőke tekintetben csak Lengyelország előzi meg, bár az indexek mindkét ország esetében enyhe csökkenést jeleznek 2015-höz képest). Pozitív példaként Hong Kongot és Franciaországot említette, ahol az oktatási rendszerek reformjának köszönhetően jelentős javulást tapasztaltak.

Collins egyúttal a Brexit lehetséges következményeire is utalt. Szerinte a folyamat megteremtheti a lehetőségét a gazdasági sikerek megalapozásának és a társadalom befogadóbbá tételének. „Egy magasan képzett, innovatív és kreatív gazdaság szélesebb jobb lehetőségeket kínál az embereknek, bár az átmenet jelentős ráfordításokat igényel, valamint azt, hogy a kormányzat, a vállalatok és az oktatók közösen gondolkodjanak.”

mfor.hu