Hörcsik Richárd a visegrádi országok (V4) - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország -, valamint Horvátország európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak ülésén kijelentésével arra utalt, hogy vannak olyan uniós tagállamok, amelyek a nemzeti költségvetésükben végrehajtott megszorításokra hivatkozva a bizottsági javaslatnál kisebb összegű hétéves költségvetést szeretnének.
Azt mondta: Magyarország nem osztja ezt az álláspontot, mivel az EU 2020 versenyképességi stratégiában meghatározott célok elérése forrásokat igényel.
"Pénz nélkül nem lehet uniós politikákat kialakítani" - jelentette ki.
A tagállamok között ugyanakkor általános az egyetértés abban, hogy az új többéves pénzügyi keretnek a növekedéshez, a befektetéshez és a foglalkoztatáshoz kell hozzájárulnia - mondta.
A politikus szólt arról, hogy az uniós pénzek felhasználásának tapasztalatai jelentős segítséget jelentenek majd a 2014-ben kezdődő többéves pénzügyi keret forrásainak hatékony lehívásában. Ez a keret, különösen a kohéziós pénzek minden országnak meghatározó fontosságú a gazdaságok modernizálásához, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Hörcsik Richárd hangsúlyozta: az unió állam- és kormányfői júniusi csúcstalálkozójukon hitet tettek amellett, hogy ez év vége előtt lezárják a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat. Ez szükséges ahhoz, hogy az uniós intézmények elfogadhassák a közösségi politikákra vonatkozó jogszabályokat, és előkészítsék a 2014-től induló projekteket - tette hozzá.
Az unió ciprusi elnökségére szinte felmérhetetlen feladat és felelősség hárul a többéves költségvetéssel kapcsolatban - mondta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke, aki szerint nagyrészt egybecsengenek a vélemények abban, hogy biztosítani kell a források helyes elköltését és az eszközök egyszerűsítését.
Több kérdés ugyanakkor megoldatlan - mutatott rá. Ezek között említette a hétéves keret főösszegeit, a bevételi oldal forrásait, a nettó befizetők és a "kohézió barátainak" eltérő véleményét.
A kohézió barátai elnevezésű csoport azoknak a tagállamoknak az összefogása, amelyek kifogásolják a kohéziós politika tervezett módosításait, a keret csökkentését. A csoportot 15 tagország alkotja, főként a kelet-, illetve dél-európai államok, köztük Magyarország.
Hörcsik Richárd azt mondta, a jelenlegi európai helyzet nem könnyíti meg a megállapodást a hétéves uniós büdzséről, hiszen az unió vezetőinek figyelmét fontos kérdések vonják el: az eurózóna elhúzódó válsága, az egyes tagállamoknak adott mentőcsomagok, az Európai Unió jövőjére vonatkozó javaslatok.
A visegrádi országok akkor érhetnek el eredményeket az uniós költségvetés elfogadásában, ha összefognak egymással és azokkal a tagállamokkal, amelyek támogatják a közös agrárpolitika, valamint a kohéziós politika fenntartását, megerősítését - mondta Hörcsik Richárd. A tagállamok többsége véleménye szerint ebbe a körbe tartozik, "noha az egyes részletkérdésekben lehetnek kisebb eltérések."
MTI
