A Raiffeisen Bank elemzői felidézik a pénteki részletes GDP-adattal kapcsolatban, hogy a várakozásoknak megfelelően a mezőgazdaság magyarázza a visszaesés több mint harmadát - a tavalyi szárazság okozta károkat nem tudta kiheverni a szektor. További közel egyharmadnyit magyaráz az ipar zuhanása - ez már csak azért is szomorú, mert a korábbi években ez volt a magyar gazdaság "erőssége". A felhasználási oldalon az is látszik, hogy a nettó export közel öt éve először romlott - ez tompította eddig a magyar krízist, miután a magyar ipari termékekre külföldön bővült a kereslet. "Visszatérve a termelési oldalra, a recesszió maradék közel egyharmadát a szolgáltatások és az építőipar magyarázza - utóbbi az elmúlt tíz (!) évből mindössze egyben tudott bővülni" - olvasható a bank heti elemzésében.
Az évkezdet ezek után vegyesen alakult. Egyrészről az ipari számok valamelyest korrigálódtak januárra, 1,4 százalékos termelés-csökkenést mért a KSH. "Sajnos ez alapján még nem lehet azt mondani, hogy a fordulat beállt volna" - vélik a szakemberek A lakossági fogyasztás terén pedig egészen biztosan nem állt még be a fordulat januárban, hiszen a kiskereskedelem 4,1 százalékot csökkent. Igaz, a januári adatot se az szja-változtatások (hiszen a decemberi fizetésből fogyasztunk), se az energiaár-csökkentések (hiszen azokról a számlát februárban kaptuk) nem befolyásolhatták. A februári adat tehát remélhetőleg jobb lesz. Sőt, ha további intézkedéseket léptet életbe a kormány, idén akár növekedni is láthatjuk a kiskereskedelmet.
Hasonló a kiindulópont az infláció terén, ami a jövő heti adatközlések közül a legérdekesebb lesz. A februári adatban már nagy része tükröződni fog a "rezsi csökkentésnek", így a szakemberek várakozása szerint pont az MNB inflációs céljához, 3 százalékhoz fog érkezni a statisztika. Mindemellett a piaci figyelmet az MNB-t tekintve egyáltalán nem az inflációhoz fűzött viszonya köti le. A pletykák beindultak, melyek szerint a jegybank aktív részvételével újabb devizahiteleseket mentő intézkedések érkezhetnek, aminek hatására 300 fölé emelkedett az forint-euró árfolyam tavaly június óta először. "Arra számítunk, hogy a várakozásoktól fűtött kereskedés fennmarad, de nem száll el a forint árfolyama az előttünk lévő hetekben" - derül ki az elemzésből.
Döntésközelben az EKB és a Fed?
A héten üléseztek az EKB jegybankárjai kamatokról. Mint a bank elnök, Mario Draghi az esemény utáni sajtótájékoztatón elárulta, tárgyaltak arról a lehetőségről is, hogy kamatot csökkentsenek, de egyelőre a többség nem látja ennek okát. Mindemellett az európai jegybankárok vélekedése az európai konjunktúra kilábalásáról érezhetően kevésbé magabiztos, mint egy hónappal ezelőtt. Ezt megalapozzák a központi banki elemzőcsapat frissített előrejelzései, melyeket lefelé módosítottak: az idei recesszió 0,5 százalékos lesz (0,3 százalékról), a jövő évi növekedési pedig csak 1 százalékos (1,2 százalékról) szerintük. Mindazonáltal Draghi ragaszkodott ahhoz a véleményéhez, hogy az idei év második felében érezhető kilábalás folyamat lesz már az eurózónában. Mindenesetre jól látható, hogy a kamatcsökkentéstől ódzkodnak a várakozásoknál gyengébb konjunktúra ellenére, ami nyilvánvalóan nem független attól, hogy a jelenlegi alapkamathoz (0,75 százalék) nullaszázalékos betéti kamat tartozik. Innentől kezdve vagy félkarúvá teszi a következő lépését a bank (tehát a kamatfolyosót szűkíti), vagy bevezeti a negatív kamatot is, ami viszont széleskörűen vitatott elképzelés.
A jövő hét szűkölködik releváns európai adatközlésekből. Az ipari számok lesznek a legérdekesebbek. A német statisztika már megjelent, ami azt mutatja, hogy a szektor jobb állapotban kezdte a 2013-as évet, mint ahogy a 2012-est fejezte be, de a növekedés mértéke moderáltnak mondható. Emellett az üzleti felmérések alapján a francia és holland ipar is várhatóan még visszaesésben volt, így az eurózóna együttesen sem fog tudni növekedésről szóló számokat bemutatni a szakemberek szerint.
A tengerentúlon a munkanélküliségi ráta 2008 decemberi mélypontra zuhant. Azonban a piac ettől a rendkívül kedvező adattól inkább megijedt, mert ez azt jelenti, hogy a Fed hamarabb veszi el a mézes bödönt. A jegybank továbbra is havi rendszerességgel veszi 85 milliárd dollár értékben az állampapír és jelzáloggal fedezett értékpapírokat. A jegybank legközelebb két hét múlva ülésezik, ahol a folyamatban lévő eszközvásárlás módosítása is napi rendre kerül.
mfor.hu
