Augusztus elsejével betétté alakította kéthetes kötvényét a Magyar Nemzeti Bank. Az április elején beharangozott önfinanszírozási terv részét képező módosítástól azt várták, hogy a bankrendszer felesleges likviditásának egy részét az állampapírpiacra tudják terelni. A koncepció bemutatásán Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy 600-1000 milliárdos átrendeződést várnak az intézkedésektől.
A jegybank július 30-án tartotta meg utolsó kéthetes kötvényaukcióját, amely a mai nappal járt le. A múlt héten, illetve ma már betéttendereket tartott az MNB, így immár nincs több kéthetes kötvény, csak kéthetes betét. A július végi 4719 milliárd kötvényből 4977 milliárdnyi betét lett augusztus 13-ra.
Erre hivatkozva írta az egyik legnagyobb portál gazdasági rovata, hogy „számokból úgy tűnik, hogy nem volt nagy hatása ennek az egésznek”. Pedig volt, nem is kicsi.
Például megvalósult a 600-1000 milliárdos átrendeződés, hiszen április 16-án, vagyis a bejelentés előtt még 5708,85 milliárd forint volt a kötvényállomány értéke. Így ha az akkori számot és a mait vetjük egybe, akkor 731 milliárd a differencia. Sőt, június 21-én már csak 4670 milliárd volt kötvényben, erre írtuk azt, hogy egy hónappal a rajt előtt célba értek Matolcsyék. (Persze az ábrán is látható ciklikusság, illetve a Növekedési Hitelprogram keretében folyósított hitelek automatikus kéthetes állománynövelő hatása valamelyest mérsékelte a csökkenést.)
A bankok, na és persze a többi piaci szereplő már a bejelentést követően megkezdte az alkalmazkodást és szinte végig hatalmas keresletet támasztott az állampapír-piacon. Alapvetően a legrövidebb papírokat vették, hiszen a kéthetes jegybanki befektetésük időhorizontjához a 3 hónapos kötvények állnak a legközelebb. Egészen tegnapig jóval 100 milliárd feletti kereslet volt ezeken az aukciókon, és folyamatos kamatesés egészen az abnormális 1,47 százalékig. Azért abnormális, mivel minél hosszabb egy befektetés annál magasabb kamatot várunk el tőle. Márpedig ha két hétre évi 2,1 százalékot is el lehet érni az MNB-ben, akkor miért ad pénzt valaki 1,47-ért három hónapra.
A választ a befektetési alapoknál kell keresni, amelyek számára az MNB kéthetes eszköze immár nem elérhető. Így felesleges likviditásukat vagy bankbetétbe, vagy kötvénybe teszik, leszorítva a hozamokat. Emiatt egyébként sokan fognak csalódni jövőre, akik most rosszul választanak befektetési alapot pénzük fialtatásához, ugyanakkor az állam jól jár, hiszen érzékelhetően csökken a kamatkiadása.
De nem csak a rövid, hanem a változó és a fix kamatozású éven túli papírokért is nagy volt a kereslet. Ez utóbbit segítették az önfinanszírozási koncepció részét képező kamatcsere-ügyletek is. A júniustól kiírt kamatswap-tendereken szintén hatalmas volt az érdeklődés. Az első két aukción 200, illetve 120 milliárdos volt a kereslet, míg a múlt hetin már csak 36 milliárdnyi ajánlat érkezett.
A bankok tehát nem vártak az utolsó pillanatig, hanem a bejelentést követően fokozatosan alkalmazkodtak a helyzethez.
mfor.hu
