A kölcsönt a Reuters hírügynökség értesülései szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) fizetnék. Az EFSM keretében az Európai Bizottság az Európai Unió költségvetéséből, vagyis végső soron az összes EU-tagállam befizetéseiből nyújt kölcsönt valamely tagországnak legfeljebb 60 milliárd euró értékben.
Bár Nagy-Britannia és Csehország ellenzi az EFSM használatát az áthidaló kölcsön nyújtására, nem valószínű, hogy megakasztják a folyamatot. Az EFSM igénybe vételéhez ugyanis nincs szükség mind a 28 tagállam hozzájárulására, elég a minősített többség. Ez azt jelenti, hogy legalább 16 tagállamnak kell igennel szavaznia úgy, hogy ennek a 16 országnak az összlakossága elérje az unió teljes lakosságának 65 százalékát.
A kölcsönt legkésőbb három hónap múlva kellene visszafizetnie Görögországnak abból a várhatóan 86 milliárd eurós támogatásból, amelynek feltételeiről Athén hétfő reggel állapodott meg a hitelezőivel. A harmadik pénzügyi mentőcsomagból az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az euróövezet mentőalapja keretében részesül majd Görögország.
Az Európai Bizottság javaslata szerint, amelyet az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdai ülésén terjeszt elő jóváhagyásra, Athén egy összegben kapná meg a 7 milliárd eurót, ha megszavazza a reformokat. Ebből a pénzből visszavásárolhatja az Európai Központi Banknál (EKB) hétfőn lejáró, 4,2 milliárd euró értékű kötvényeit, és kifizethetné lejárt tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A görög kormánynak továbbá el kell kezdenie a hivatalos tárgyalásokat az ESM képviselőivel a következő mentőcsomagról is, várhatóan csütörtökön vagy pénteken.
Az áthidaló kölcsön fejében vállalt reformok között van egyebek mellett az áfa-bevételek jelentős - az éves görög hazai össztermék (GDP) 1 százalékának megfelelő - növelése, a nyugdíjrendszer reformja és a görög statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása.
MTI
