3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A termékek többségének az elmúlt években is folyamatosan nőtt az ára, de amelyeké csökkent, az nagyot csökkent.

Ugyan tavaly decemberben és januárban már közelebb volt az 1 százalékhoz a fogyasztói árak éves változása, mint a nullához, de az infláció akkori nekilódulása csak átmeneti volt. Most azonban úgy tűnik, végleg elbúcsúzhatunk a stagnáló vagy csökkenő áraktól, hiszen októberben 1 százalékos pénzromlást mutatott ki a statisztikai hivatal, és valamennyi előrejelzés az árak további emelkedését vetíti előre. Vagyis a 2013 vége óta tartó időszak úgy tűnik, végérvényesen lezárul, a drágulás innentől fogva ismét a hétköznapok része lesz.

Valójában azonban nem kell nagyon keseregni a dolgok ilyetén alakulása miatt, két okból sem. Egyrészt a közgazdasági tankönyvek szerint egy visszafogott, kontrollált infláció annak a legbiztosabb jele, hogy a gazdaság dinamikusan és – egyéb feltételek megléte esetén - egészségesen növekszik, hiszen a folyamatosan bővülő kereslet velejárója az árszínvonal emelkedése. Vagyis az 1-2, max 4 százalékos éves inflációs ráta a "kívánt" kategóriába tartozik.

Másrészt, ahogy az ábrán is láthatjuk, a fogyasztói kosárban szereplő termékek többségének nőtt az ára az elmúlt években is. 2015 januárjában, amikor is a legmélyebb volt a defláció -1,4 százalékos értékkel, akkor a fogyasztói kosárban szereplő 176 áruból és szolgáltatásból 103 drágult és mindössze 65 lett olcsóbb.

A legkevesebb dráguló tételt, 2014 áprilisára jelentette a KSH, 96 darabot, vagyis ebben a hónapban is a termékek többségéért, bő 54 százalékáért többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, pedig akkor is deflációt, -0,1 százalékosat közölt a statisztikai hivatal.

A látszólagos ellentmondás, vagyis a többségében dráguló termékek mellett kimutatott defláció vagy árstagnálás, két okra vezethető vissza. Egyrészt a fogyasztói kosárban szereplő tételeket más-más (fogyasztáshoz igazított) súllyal veszik figyelembe a statisztikusok az infláció számításakor, vagyis a nagyobb súlyú termékek (például üzemanyag) jobban tudják "mozgatni" a rátát, másrészt az árak csökkenésének, illetve növekedésének a mértéke is eltérő lehet. Mint a következő ábrán látszik, ugyan a termékek többségének folyamatosan nőtt az ára az elmúlt években is, a jelentősebb mértékű árváltozáson (10 százalékos elmozdulás) átment tételeknél a csökkenő számúak voltak többségben.

Az utóbbi időben azonban már kiegyenlítődött a jelentősebb mértékben dráguló, illetve olcsóbbá váló termékek listája, idén októberben pedig már nem volt olyan áru vagy szolgáltatás, amelynek 10 százaléknál jobban mérséklődött volna az ára.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!