Fogyasztóvédelmi klubot hozna létre az MNB
Az mfor.hu csütörtöki konferenciájának talán leginkább várt előadását Freisleben Vilmos, az MNB fogyasztóvédelmi igazgatója tartotta, aki felvázolta, hogy a PSZÁF integrációját követően milyen változásokra lehet számítani a pénzügyi fogyasztóvédelem terén. Mint előadásából kiderült, a szigorú és hatékony vizsgálati tevékenység lesz a felügyeleti szerv fókuszában. Változást jelenthet ugyanakkor, hogy az egyedi panaszok kivizsgálása helyett a panaszbeadványok elemzése alapján hivatalból indított vizsgálatok lefolytatására lehet számítani. A vizsgálatok során ugyanakkor a problémákra fókuszáló hatékony vizsgálati rendszert igyekeznek a gyakorlatban megvalósítani. Változást jelent majd az is, hogy jelentősebb összegben meghatározott bírságok következetes kiszabására készülhetnek azok a pénzügyi intézmények, vállalkozások, amelyek megsértik a fogyasztóvédelmi előírásokat. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a felügyelt szervek irányába partneri viszony kialakítására törekszenek, és egy fogyasztóvédelmi klub létrehozását is szeretnék megvalósítani, ahol párbeszédet folytathatnak a felek, feltárhatják a a problémákat, megfogalmazhatják az elvárásaikat, és megoszthatják a tapasztalataikat.
A keményebb bírságok kapcsán Freisleben Vilmos leszögezte, hogy az nem cél, hanem következmény kell, hogy legyen. Ha azonban ilyenre sor kerül, akkor azt szeretnék, hogy visszatartó ereje legyen és érezhető anyagi hátrányt okozzon. A bírságok esetében az összeg meghatározása mellett a következetes alkalmazásra hívta fel a figyelmet az MNB fogyasztóvédelmi igazgatója. A vezető is megerősítette a későbbiekben más előadók által is említett problémát, hogy a hazai pénzügyi kultúra komoly fejlesztésre szorul. Ennek érdekében igyekeznek majd edukációs tevékenységet is folytatni, de az aktív sajtótevékenység és a jegybank ilyen irányú szakmai hírnevének építése (konferneciákon, publikációkkal) is fontos.
Népszerű intézmény a magáncsőd
A II. Mfor.hu Pénzügyi Fogyasztóvédelmi konferenciájának egyik másik nagy érdeklődésre számot tartó előadásán Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa ismertette a magáncsőd formálodó intézményének főbb ismérveit, bár arra felhívta a figyelmet, hogy a tervezet is önmaga egyelőre meglehetősen bizonytalan. A magáncsőd intézménye nem újkeletű dolog, hiszen először a kisebbik kormányzópárt, majd a jegybank is a bevezetését javasolta. Utóbbi a legfrissebb stabilitási jelentésében is hangsúlyozta ennek mielőbbi megvalósulását.
Ki lenne jogosult kezdeményezni?
- Az adós, akinek vagyona legalább 5 millió forint, legfeljebb 30 millió forint, a fővárosban, megyei városban illetve Pest megyében ez a felső határ 40 millió forint lenne.
- Összesen 2-50 millió forint közötti tartozással rendelkezik.
- A tartozások kétharmada a kérelem benyújtását megelőző 2 évvel korábbi ügyletekből kell származzon.
- A tartozás legalább 80 százaléka elismert tartozás, legalább egy 90 napon túli és egyetlen követelés összege sem lehet kisebb bruttó 200 ezer forintnál.
Kizáró feltételeket is beépítenének a rendszerbe:
- Az adós nem lehet büntetett előéletű, vagy 10 éven belül volt adósságrendezési eljárás alatt.
- Az adósátrsak között per, magánjogi jogvita, igényérvényesítési eljárás van.
- Az adósnak lejárt köztartozása van.
- Nem lépett be az árfolyamgátba, hiába volt jogosult, vagy belépett, de kevesebb mint két éve.
- A Nemzeti Eszközkezelőnek már felajánlották a lakást.
Az adós családi vagyonfelügyelőt kapna a magáncsőd eljárás idejére. Az adósoknak ekkor egy hónapban meghatározott kiadási kerete lenne, ezen felül a rendkívül indokolt kiadásokra és a családi vagyonfelügyelő ellenjegyzése szükséges. A megélhetési költség a minimálnyugdíj másfélszerese lenne, ami jelenleg 42 750 forintot jelentene. Miután az adós havi jövedelemfelosztási tervet készített a felügyelővel, havi elszámolási kötelezettsége lesz. A családi fvagyonfelügyelő díjazása naponta maximum 25 ezer forint lehetne, amelyet a befolyt hitelezői nyilvántartási díjből fizetnének.
Mi volt a szakember véleménye?
A konferencián a Bankszövetség vezető jogtanácsosa a fentieket úgy ítéli meg, hogy az eszköz nem lenne alkalmas tömeges akut válságkezelésre, szociális problémák kezelésére, mivel munka- és időigényes, ráadásul drága eljárás is. Jelenleg a résztvevői kör egyszerre túl tág és túl szűk is, ráadásul nincs jövedelemküszön, a szakember szerint pedig igazolható, rendszeres jövedelem nélkül nincs értelme az eljárásnak. A hatálybalépés csak hosszú átmeneti idővel történhetne, sok részszabályozásra lenne szükség, fel kellene készíteni az állami intézményrendszert, és át kellene alakítani a pénzforgalmat, a banki folyamatokat és rendszereket is a hitelezői veszteségek kezelése érdekében.
Magáncsőd helyett követeléskezelési törvény?
Dr. Nemes Ákos ügyvéd, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) titkára előadásában reagált a magáncsőd intézményére is. Mint elmondta a szervezet azon dolgozik, hogy megszülessen egy követeléskezelési törvény. Enne a célja az lenne, hogy egységes szabályozási környezetet teremtsenek, és védjék a tisztességes kezelőket, a megbízókat/engedményezőket, a pénzpiaci rendszer kiszámíthatóságát és fogyasztókat is.
Szeretnék elérni a kedvezmények és elengedések egységes adó- és járulékrendszerének reformját, amely egyszerre jó a kezelőknek és a fogyasztóknak egyaránt. A követeléskezelési szakértő szerint egy ilyen jogi környezet sokkal inkább segítene megoldani a nehéz helyzetbe került, de megoldást kereső adósok helyzetét. Szerinte a jelenleg ismert magáncsőd tervezet kevesek számára jelentene valós megoldást, így sokkal inkább csalódást hozhat, mint valós eredményeket.
mfor.hu
