Már a 2015-ös költségvetésben is rögzítette a kormány a kétgyermekes családok adókedvezményének emelési szándékát, és a minap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter újra megerősítette ezt a tervet. A cél az, hogy 2019-re fokozatosan a mostani duplájára növeljék az adókedvezményt, így évi 2500 forinttal többet érvényesíthetnek majd az érintettek.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi gyermekenkénti 10 ezer forintos adókedvezmény jövőre 12 500 forintra emelkedik - ennyi lesz az az összeg, amivel csökkentheti a kiszámolt, fizetendő adó mértékét. Természetesen ebben a személyi jövedelemadó kulcsának 15 százalékos mérséklődése is szerepet játszik. Nézzük meg, mit is jelent ez különböző bérszintek esetében!
Ha a két szülő a jelenleg érvényes minimálbérért dolgozik, tehát fejenként 105 ezer forint bruttóért, akkor a mostani 13 600 forint helyett 6500 forint személyi jövedelemadót kell fizetni, ami 4,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményez. 157 550 forint helyett ugyanis 164 650 forintból gazdálkodhatnak egy hónapban (7100 forinttal többől).
Összegszerűen még nagyobb, ám arányaiban - a magasabb nettó bér miatt - kisebb növekedés történik akkor, ha a két szülő bruttó fizetése az átlagbér közelében van. Ekkor a hazavitt összeg 9000 forinttal nő, ami 3,2 százalékos pluszt jelent a kedvezmény emelése és az szja csökkentése eredményeként.
2016-os bérkalkulátorunk szerint pedig ha két igazán magas keresetű (fejenként bruttó 500-500 ezerért dolgozó) szülőről van szó, az általuk hazavitt teljes összeg 15 ezer forinttal (2,2 százalékkal) emelkedik.
Noha az adórendszerünk teljesen egykulcsos már, az eltérő bérnövekedések abból fakadnak, hogy a kedvezmény mértékét nem százalékos értékben, hanem nominális összegben határozzák meg. Egy alacsonyabb fizetés esetén így tehát ez nagyobb mértéket jelent, mint egy magasabb kerestű esetén.
Ezzel párhuzamosan és megegyező okból kifolyólag a bruttó bérből államnak befizetett adó és járulékok mértéke is látványosabban fog csökkenni az alacsonykeresetűek esetében. Ők ugyanis a bruttó bérük jelenlegi 25 százaléka helyett jövőre 21,6 százalékát fogják befizetni az államkasszába adó és járulék formájában. (Ebben nincs benne a munkaadó által fizetett 28,5 százalék teher (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás), így ezek az arányok nem azonosak az adóékkel.) Az átlagbérért dolgozóknál ez a csökkenés már 27 százalékpontot jelent (25,2 százalékra), az igazán magas, fejenként 500 ezer forintos bruttó esetében pedig 32,5-ről 31 százalékra mérséklődik az adóterhelés.
Székely Sarolta
mfor.hu
