Még májusban került fel a kormany.hu oldalra a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény tervezete, melyet június elejéig véleményezhettek az érintett szervezetek. A kormány terve szerint januártól lépne életbe a törvény, ha a parlament is elfogadja. Az utazási kedvezmények meghatározásában teljesen szabad kezet kapna a mindenkori kormány, és ha életbe lép a törvény, akkor szinte lehetetlen lesz sztrájkolni a vasutasoknak.
Kihúznák a szakszervezetek méregfogát
Az utóbbi években a közlekedési dolgozók sztrájkjai előtt rendre hosszas alkudozás volt az elégséges szolgáltatásról, amiről általában nem tudtak megállapodni, hiszen a szolgáltató minél több járatot közlekedtetett volna, míg a sztrájkolók akkor érik el céljukat, ha minél kevesebb járat indul el.
A szakszervezetek az utóbbi hónapokban többször élesen bírálták a sztrájktörvény módosítását, hiszen most már kötelező megállapodni az elégséges szolgáltatásról, különben törvénytelen a sztrájk. Ha nincs megállapodás, akkor pedig a bíróság mondja ki a döntő szót, ott azonban hetekig-hónapokig is húzódhat az ügy. A szakszervezetek szerint ezzel a kormány lényegében lehetetlenné tette a sztrájkot. Többek között ezért hiúsult meg a múlt szerdára tervezett munkabeszüntetés is.
Az Orbán-kormány azonban a jelek szerint nem áll meg itt, hiszen már májusban elkészült az a törvénytervezet, mely előírná az elégséges szolgáltatás mértékét, így nem lenne helye további alkudozásnak. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvénytervezet 59. paragrafusa értelmében a helyi és elővárosi közlekedésben a megrendelt szolgáltatás legalább 66 százalékának, a regionális és országos közlekedésbe pedig az 50 százalékának kellene teljesülnie januártól. Ráadásul az elővárosi közlekedés nem csak a fővárosra, hanem a megyei jogú városok 70 kilométeres vonzáskörzetére terjedne ki.
Az elégséges szolgáltatás meglétének kiszámítása 24 órásnál rövidebb sztrájk idején óránkénti bontásban történne, míg egy napnál hosszabb munkabeszüntetés esetén naponta vizsgálnák a fenti arányt, de munkanapokon reggel 6 és 9 óra, valamint 15 és 18 óra között óránként is teljesülnie kellene az előírásnak.
"Amennyiben a munkabeszüntetésben résztvevők a szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a közlekedési szolgáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet" - olvasható a törvényjavaslatban. Kérdés, hogy ezek után az anyagi felelősség mellett lesznek-e olyan szakszervezeti vezetők, akik felvállalják sztrájkok szervezését.
Szabad kezet adott magának a kormány
A törvényjavaslat másik érdekes része a menetdíjkedvezményekkel foglalkozik. Korábban a közösségi közlekedés átalakításakor a kormány is zászlajára tűzte a kedvezményrendszer átalakítását, azonban arról egyelőre semmit nem tudni, hogy ez kiket fog érinteni. A legtöbbet arról lehetett hallani, hogy a vasúti dolgozók és családtagjaik kedvezményeit szüntetné meg vagy csökkentené a kabinet, döntés azonban még nincs. Az elkészült törvényjavaslattal sem lettünk sokkal okosabbak, legfeljebb támpontokat kaptunk.
Az mindenképpen érdekes, hogy a szolgáltatóknak eddig nyújtott árkiegészítést, amit a kedvezményes jegyek után kaptak, ezentúl szociálpolitikai utazási támogatásra keresztelnék át. Ez pedig akár arra is utalhat, hogy a jövőben nem fog egyes csoportoknak egységesen kedvezmény járni, hanem esetleg rászorultsági elv alapján jár majd az olcsóbb utazás.
"A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és a kedvezmények igénybevételének feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg" - szól a 43. paragrafus 4. pontja. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat csak annyi támpontot nyújt, hogy a díjat egy alsó-középkategóriás benzinüzemű autó hasonló útra vetített költségei alapján határoznák meg úgy, hogy a díj a közösségi közlekedésre ösztönözzön. Magyarul az a cél, hogy ugyanakkora távolságra olcsóbb legyen vonattal vagy busszal eljutni, mint autóval.
A vasutasok kedvezményeivel kapcsolatban látszólag egymásnak ellentmond a törvényjavaslat két passzusa: az 57. paragrafus első bekezdése szerint "az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző, valamint országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság munkavállalóját, nyugdíjasát és igényjogosult hozzátartozóját kedvezmény illetné meg". Ezek alapján tehát legfeljebb a jelenlegi százszázalékos kedvezmény csökkentése jöhet szóba. A javaslat záró rendelkezései közé azonban bekerült az a pont, mely szerint "a vasúti dolgozók menetkedvezményre jogosultságának és igénybevételének részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja majd meg". Ezek alapján valamilyen változás várható a vasutaskedvezmények terén.
Vonalbezárásról nincs szó
Az elmúlt hónapokban bírálói többször támadták a kormányt azzal, hogy amíg ellenzékben élesen kikeltek a vasúti pályaszakaszok bezárása ellen, addig ők is hasonló lépéseket terveznek. Konkrét lépés egyelőre nem történt, sőt a korábban bezárt szakaszok egy részén újraindult a közlekedés, azonban több kormányzat anyagban lehetett már olvasni a közösségi közlekedés racionalizálásáról, optimalizálásáról, amibe egy esetleges vonalbezárás is beleférhet.
A jelenlegi törvényjavaslatban nincs szó arról, hogy csökkenne a vasútvonalak hossza, azonban ennyivel nem érdemes elmenni a kérdés mellett. A javaslatban ugyanis többször szerepel a "költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő" kitétel, erre pedig utólag könnyen rá lehet húzni, hogy ha a költségvetés nem bírja el, akkor be kell zárni bizonyos szakaszokat. Ez persze csak logikai következtetés, a dokumentumban konkrétan nem szerepel.
A törvényjavaslat rendelkezik azokról az alapellátásokról, melyeket minden településen biztosítani kell, azonban ezeknél is szerepel a bűvös kifejezés, hogy "az államháztartás teherbíró képességének keretein belül".
Beke Károly
mfor.hu
