<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Ezertől tizenötezerig különböző számokat lehet hallani a hazai kilakoltatásokkal és árverezésekkel kapcsolatban. Az mfor.hu megpróbált utánajárni, hány lakást adtak el az adósok feje fölül az utóbbi hónapokban, azonban mindenhol falakba ütköztünk: a legkorábban talán áprilisban közölhet pontos adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mfor.hu-háttér.

A kormány döntése értelmében április közepéig egyetlen lakott ingatlant sem lehet elárverezni a bajba jutott adósok feje fölül. Azt viszont senki sem tudja, hogy ezzel a lépéssel hányan menekültek meg attól, hogy utcára kerüljenek, sőt azt sem lehet pontosan tudni, tavaly hány ember lakását vitték el a bankok.

Dobálóznak a számokkal

Kiss Péter társadalompolitikai miniszter hétfőn azt mondta, hogy különböző becslések szerint 6-11 ezer lakás van veszélyben a bajba jutott adósok miatt, ez is jól jelzi a probléma társadalmi súlyát. Tavaly mintegy 15 ezer kilakoltatás történt Magyarországon – közölte Dabasi Tamás, az Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja a közelmúltban a Duna Televízióban.

Az mfor.hu megpróbált hivatalos adatokat felkutatni az árverések számát illetően, azonban egyelőre egyik hatóság sem rendelkezik a szükséges statisztikával. "Mi annyit tudunk, hogy 2009 első kilenc hónapjában 11 700 esetben kezdeményeztek végrehajtást a bankok, de ezek az ingatlanok persze nem kerültek mind árverésre" - mondta kérdésünkre Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke. A végrehajtások száma az előző év átlagos havi értékéhez képest 42 százalékos növekedést mutatott - tette hozzá.

A PSZÁF után a jegybanknál próbálkoztunk konkrét számokat felkutatni, ők közelebb is vittek a valósághoz, de pontosan még nem tudják az árverések számát. "Kértünk adatokat a legnagyobb árverező cégektől, ezek azonban jelenleg feldolgozás alatt vannak, várhatóan az áprilisi stabilitási jelentésben publikáljuk majd őket" - közölték kérdésünkre az MNB kommunikációs osztályán.

Érezhető bevételkiesést okoz a cégeknek

A kormány hétfői döntésének értelmében április közepéig egyetlen lakott ingatlan sem kerülhet árverezésre, azaz senkinek a feje fölül nem lehet eladni a lakását a bedőlt hitele miatt. A bizonytalan adatok miatt azt sem lehet tudni, hány adós kapott ezzel két és fél hónapos haladékot, az árverező cégeknek viszont érezhető bevételkiesést fog okozni az, ha el kell halasztaniuk a tervezett aukciókat.

"Nem volt még minden árverésünk kitűzve, általában egy-két hónapra előre látszanak az események, de minden bizonnyal érzékelhető veszteséget fog okozni a kormány döntése" - mondta el kérdésünkre Orbán Róbert, az Árverező Ház Zrt. vezérigazgatója.

A cég honlapján mindenesetre hétfő délután 58 ingatlant kínáltak árverésre a február 24-ei és március 3-ai aukciókon, melyeket minden bizonnyal el kell majd halasztani.

A szakember hozzátette: általában körülbelül kétheti rendszerességgel tartanak árveréseket, melyeken 10-90 ingatlant kínálnak fel megvételre, azonban általában csak 2-10 talál új gazdára. "A sajtóból értesültünk arról, hogy a kormány nem fogja kárpótolni a cégeket a bevételkiesés miatt, ezt tudomásul vesszük, a jövőben is jogkövető magatartást fogunk folytatni" - emelteki Orbán Róbert.

Az Árverező Ház Zrt. vezérigazgatója egyébként egy múlt heti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a piacon 4-5 nagy cég van, akik ingatlanárveréseket tartanak, tavaly összesen mintegy ezer ingatlan elárverezésére került sor, de ebben nem csak lakások vannak.

Éliásék forradalmat csináltak

Az ingatlanárverések akkor kerültek a középpontba, amikor a múlt héten az Árverező Ház Zrt. egyik rendezvényén kisebb botrány alakult ki, ugyanis a VÉSZ és GYŐZ Mozgalom emberei tiltakozó akciót tartottak 84 ingatlan elárverezése ellen. Az akció végül tömeges rendőri igazoltatással zárult.

A tiltakozás egyik szervezője Éliás Ádám, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke volt, aki az esemény után bejelentette: hivatalosan is kifogást emelnek majd az árverés ellen és arra számítanak, hogy érvénytelenítik az aukció eredményét.

Bizonyára nem véletlen, hogy a kormány is éppen most hirdetett moratóriumot az árverésekre, amikor az ügy néhány napja a középpontba került. A civil szervezetek tehát azt mindenképpen sikerként könyvelhetik el, hogy két és fél hónapra sikerült elérni az árverések felfüggesztését. A kormány részéről pedig akár kampányfogásnak sem utolsó, hogy nyíltan odaálltak a bajba jutott adósok mellé.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.