A tagállamok által tervezett gazdasági, foglalkoztatási és költségvetési politikákról az Európai Bizottság készített értékelést és fogalmazott meg ajánlásokat, amelyek a formális elfogadás előtt több szakaszon mentek keresztül.
A bizottság még tavasszal közzétette az országspecifikus ajánlásokat, majd a pénzügyminiszteri tanács jóváhagyása után azok júniusban az Európai Tanács elé kerültek. Az uniós állam-, illetve kormányfők általánosságban támogatták azokat, így utolsó lépésként a pénzügyminiszteri tanács formálisan és véglegesen is áldását adta a dokumentumokra kedden.
Idén a 28 uniós tagállam közül 26 ország és az euróövezet egészére készültek ajánlások. Kivétel maradt Ciprus és Görögország, amelyek makroökonómiai kiigazító programokban vettek részt, így annak keretében készült róluk értékelés, illetve ajánlás.
Magyarországnak öt ajánlást tettek.
- Elsőként azt, hogy a középtávú költségvetési cél elérése érdekében idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő kiigazítást hajtson végre.
- Emellett tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására,
- csökkentse a piactorzító szektorspecifikus adókat,
- a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át az aktív munkaerő-piaci intézkedések megvalósítására,
- valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor azt közölte: a költségvetési kiigazítással kapcsolatos ajánlását az Európai Bizottság azon saját, tavaszi előrejelzése alapján készítette, amely nem vette figyelembe sem a konvergenciaprogramban bejelentett intézkedéseket, sem a benyújtott 2016-os költségvetésben lévő új információkat.
Az ajánlások megvalósítását később ellenőrzik, de jogi értelemben nem kötelező érvényűek.
Varga Mihály szerint Magyarország gazdasági programjának köszönhetően lábalt ki a krízisből
Varga Mihály szerint ismét bebizonyosodott, hogy Magyarország a korábbi kritikák ellenére vállalt és képviselt gazdasági programjának köszönhetően lábalt ki az elsők között az egész Európát sújtó krízisből - derül ki a tárca közleményéből, amelyet az Ecofin ülése kapcsán adtak ki.
Az Ecofin ülésének fő témája görög válság kezelése volt. Az elfogadott mentőcsomag, illetve annak várható következményei nem lesznek számottevő hatással Magyarország gazdasági és pénzintézeti működésére. Az Ecofin-miniszterek a tanácskozáson tájékoztatást kaptak az euróövezeti vezetők csúcstalálkozójának napirendjén szereplő kérdésekről, különös tekintettel a görög krízis kezelésére. A Magyarországot képviselő tárcavezető szerint Görögország az elmúlt években hozott döntései, valamint a nemzetközi intézmények által javasolt terápia miatt már nincs abban a helyzetben, hogy egyedül dönthessen arról, miként kívánja rendezni megrendült gazdasági helyzetét.
A közlemény szerint Varga Mihály úgy látja, a görög viszonyok rendezése összeurópai problémává vált. A hétfői megegyezés még nem jelent végleges megoldást, szigorú feltételeknek kell teljesülnie; egyebek mellett több nemzeti parlament, beleértve a görög és a német törvényhozás jóváhagyására is szükség van, hogy formálisan is megkezdődhessenek a tárgyalások a program részleteiről. A nemzetgazdasági miniszter szerint a görög társadalomnak óriási terhet jelent majd a hitelcsomag közvetlen és közvetett hatása.
A tanácskozáson megvitatták a luxembourgi elnökség Ecofin-munkaprogramját. Magyarország támogatja az Európai Beruházási Terv megvalósítását, amely az európai gazdaság növekedésének útjában álló egyik akadály, a beruházások elmaradásának felszámolását tűzte ki célul - áll a közleményben.
MTI
