Bíróságok között is nézeteltérés van
A személyi jövedelemadózás egyik legkiemeltebb témája, hogy miként is kell vagy kellene adózni az interneten értékesített dolgaink után. A vonatkozó szabályok látszólag egyszerűek, az értelmezésük azonban már nem.
Mára már úgy tűnik letisztult a kép, a jelen hatályos szabályok mindenkinek világosak és egyértelmű eligazítást adnak a teendőkről; magánszemélyeknek, adóhatóságnak, bíróságnak egyaránt. Ez azonban nem mindig volt így.
2005-2011 között hatályos jogszabály értelmezése kapcsán nem csak az adóhatóság és az adózók között volt nézeteltérés, hanem a bíróságok, köztük a Kúria különböző tanácsai is eltérő jogértelmezést követtek. Ezt a helyzetet volt hivatott feloldani a Kúria 2014. januárjában közzétett jogegységi határozata.
A 3/2013 KMJE azért került kiadásra, mert a Kúria ítélkező tanácsai is eltérően ítélték meg az azonos tényállás mellett, azonos időszakra, azonos jogszabályi keretek között az ingó átruházás következményeit az egyébként 2005-től 2011-ig hatályban lévő jogszabályi rendelkezés vonatkozásában. A jogegységi határozatban foglaltakat mind a NAV, mind a bíróságok alkalmazták és a gyakorlatban és büntetőeljárások is indultak az állami adóhatóság megállapításai alapján.
Váratlan fordulatot jelentett ezek után, hogy az Alkotmánybíróság határozata visszaható hatállyal semmisítette meg a 2011-ig hatályos szja törvénynek az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályainak egységes értelmezéséről szóló Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozatot és a jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről döntött.
A Kúria hátrányos jogkövetkezményt állapított meg
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a jogegységi döntésben az adott időszakra alkalmazandó jogszabályi rendelkezéssel ellentétesen az adózók meghatározott köre számára egyértelműen hátrányos jogkövetkezményt állapított meg. Az Alkotmánybíróság döntésében markánsan megjelenik, hogy a korábban hatályos rendelkezések nyelvtani értelmezése alapján nem lehetett üzletszerű ingó értékesítésről beszélni azokban az esetekben, ha a magánszemély nem jelentkezett be áfa alanyként, vagy áfa bejelentkezést követően a levonási joggal nem járó alanyi adómentességet választotta. Bár az Alkotmánybíróság határozata egy olyan szja rendelkezést érintett, ami azóta megváltozott, mégis a most hatályos szabályozás helyes értelmezéséhez is támpontokat ad.
Hogyan kell adózni, ha az interneten szeretné értékesíteni az ingóságait?
Amennyiben Ön nem egyéni vállalkozó, akkor meg kell vizsgálnia, hogy az értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem. Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Mindig örök kérdés, hogy miként kell elhatárolni az üzletszerű értékesítést az esetitől, ha valaki ahelyett, hogy kidobja a régi, leselejtezésre (kidobásra) szánt dolgait, inkább meghirdeti és eladja azokat, ha ezt akár évente többször, vagy minden évben visszatérő rendszerességgel teszi. Ha ezek az értékesítések valószínűsíthetően nem megélhetési, vagy jövedelem kiegészítési céllal, ráadásul a korábban az eladó vagy családja által használt tárgyak eladását jelenti, nagy esély van arra, hogy értékesítése nem fog gazdasági tevékenységnek minősülni. Bár itt is igaz, hogy a gazdasági tevékenység fennállását vagy annak hiányát csak az eset összes körülményeinek figyelembe vételével lehet megítélni.
Így ha például Ön a feleslegessé vált ingóságait eseti jelleggel értékesíti, akkor nem beszélhetünk gazdasági tevékenységről. Ebbe ugyanúgy belefér a használt, megunt ruhák, játékok értékesítése, mint a már szükségtelenné váló babakocsi, vagy a lecserélésre szánt fűnyíró, robogó, vagy akár személygépkocsi eladása is, függetlenül attól, hogy ez online piactéren történik-e vagy sem.
Amennyiben azért vásárol meg egy ingóságot, hogy azt haszonnal értékesítse egy internetes portálon, vagy éppen a saját maga által előállított ingóságokat értékesíti üzletszerűen, akkor már gazdasági tevékenységről beszélünk. Az üzletszerűség fogalmi elemeket a NAV is le tudja ellenőrizni, akár internetes tájékozódást követően fedett próbavásárlással, adatok gyűjtésével.
Elkülönülten adózó jövedelemnek minősül
Ha arra a következtetésre jut, hogy ingóságai értékesítése nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, akkor az ebből származó jövedelme nem lesz az összevont adóalap része, hanem elkülönülten adózó jövedelemnek fog minősülni. A jövedelem a bevétel/kapott ellenérték igazolt költséggel csökkentett része lesz, illetve amennyiben a költség nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-a lesz a jövedelem, ami után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni.
Két kedvezmény is kapcsolódik az adó megállapításához
Egyrészről nem kell megfizetni az adóévben az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem utáni adónak a 30 000 forintot meg nem haladó részét. Amennyiben pedig a magánszemély ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 000 forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme és személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége. Számla-, nyugtaadási és áfa-fizetési kötelezettség nem jelenik meg ebben az esetben.
Önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül
Ha arra a következtetésre jut, hogy az ingóságai értékesítése gazdasági tevékenységnek tekinthető, akkor az ingó átruházásából származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Természetesen ebben az esetben az önálló tevékenységből származó jövedelmek megállapításánál alkalmazható költségelszámolási szabályok is alkalmazandók lesznek. A 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó mellett 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Továbbá a gazdasági tevékenység áfa-alanyiságot eredményez, így adószámot kell igényelnie a magánszemélynek, számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség fogja terhelni, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási kötelezettsége van.
A korábban említett két kedvezményből nem alkalmazható a 30 000 forintos adókedvezmény, viszont, ha az ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 000 forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. Ebben az esetben érvényesülő kedvezmény ugyanakkor, hogy összevont adóalap megállapításánál – a százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére tekintettel – a korábbiakban megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, vagyis ez lesz az alapja mind a szja-nak, mind az eho-nak is.
Egyéni vállalkozóra vonatkozó adózási szabályok
Amennyiben Ön egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozói tevékenysége kiterjed a kereskedelmi tevékenységre és az ingó értékesítést gazdasági tevékenységként végzi, akkor az egyéni vállalkozóként választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítania a jövedelmet.
Fontos továbbá, ha egyéni vállalkozóként, ha nem választotta az alanyi adómentességet, számla-, nyugtaadási kötelezettség terheli az interneten értékesített ingó után és az szja mellett az áfa kötelezettsége is lesz.
Kérdés hogyan fogja az adóhatóság kezelni, ha Ön egyéni vállalkozó ugyan, de az egyéni vállalkozói tevékenysége nem terjed ki a kereskedelmi tevékenységre, ám az ingó értékesítéseire megállapítható a gazdasági tevékenység végzése. Elviekben ez a tevékenysége független az egyéni vállalkozói tevékenységtől, ugyanakkor, ha valaki már egyéni vállalkozóként adószámmal rendelkezik, akkor „adószámos magánszemélyként” nem tud az áfa hatálya alá bejelentkezni, azaz újabb adószámot nem kérhet. Rendszertanilag tehát elmondható, hogy az szja törvény elvileg megengedi azt, hogy egy magánszemély ne egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként végezze gazdasági tevékenységként az ingó értékesítéseit, azonban az adóigazgatási eljárás már nem engedi az adóköteles tevékenységek ilyenkénti elkülönítését. Valószínű, hogy a NAV azt az álláspontot fogja ebben az esetben képviselni, hogy amennyiben az Ön gazdasági tevékenységében már a rendszeresség, nyereség- és vagyonszerzés dominál, akkor a kereskedelmi tevékenységre tekintettel kérnie kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt is.
Végül hasonló elhatárolási kérdéseket vett fel, ha az egyéni vállalkozó tevékenység nem terjed ki a kereskedelmi tevékenységre és az ingóértékesítések nem minősülnek gazdasági tevékenységnek. Vajon a magánszemélyeknek ilyen esetben megmarad-e a joguk nem egyéni vállalkozónként, hanem magánszemélyként I/A. pont szerint elkülönülten adózó jövedelemnek minősíteni az értékesítésből származó jövedelműket?
Bár az ingó értékesítések utáni adózási szabályok meghatározása az elmúlt évek jogszabályváltozásait követően sok szempontból egyszerűbbé váltak, ám még mindig vannak olyan élethelyzetek, amelyek helyes adókezelésének ismertetésével a jogalkalmazó szervek adósak maradtak.
Forrás: RSM DTM blog
