A német statisztikai hivatal (Destatis) pénteken közölt adatai szerint a termelőipar részesedése a gazdasági teljesítményben 26,4 százalék volt 2011-ben, ami öt éve a legmagasabb érték és jóval meghaladja a 19,5 százalékos uniós átlagot. Egy évvel korábban 25,3 százalék, a válságos 2009-ben pedig - amikor rekord mértékben, 4,7 százalékkal csökkent a hazai össztermék (GDP) - 23,3 százalék volt az ipar részaránya az előállított értékben.
Ugyancsak az ipar trendszerűen növekedő jelentőségét mutatja, hogy a tavalyi 26,4 százalék meghaladja a 2000 és 2010 közötti időszakban regisztrált 25,1 százalékos középértéket. Ugyanakkor továbbra is a szolgáltató szektor a legnagyobb, részaránya a gazdasági teljesítményben 68,3 százalékos volt tavaly, míg az építőipar részesedése 4,6 százalék, a mezőgazdaságé pedig 0,9 százalék volt.
A német sajtókommentárokban ipari reneszánsznak is nevezett jelenség hátterében mindenekelőtt a nagy feltörekvő gazdaságokban - például Kínában, Brazíliában - az igen megbízhatónak tartott német ipar termékei iránt mutatkozó kereslet növekedése áll. Ennek révén a német gazdaság kivitele tavaly minden korábbinál nagyobbra emelkedett, meghaladta az ezer milliárd eurót. A legnépszerűbb exportcikkek közé tartoznak a gépek, elektronikai berendezések és gépjárművek.
Elemzők kiemelik, hogy az ipar aránya annak ellenére növekedik, hogy Németországnak az alacsonyabb munkaköltségű kelet-európai és távol-keleti országokkal folytatott egyre erősebb versenyben kell megküzdenie az iparvállalatok beruházásaiért. Az ipar fejlesztését kiemelt helyen kezelő német gazdasági modell "sokáig nevetség tárgya volt, most viszont más európai országokban is a gazdaság újraiparosítására törekednek" - idézte a Spiegel Online Andreas Scheuerlét, a Dexa Bank elemzőjét.
A hírportál emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság egy októberben kiszivárgott tervezet szerint "a harmadik ipari forradalom" meghirdetésére készül, a jólét egyik legfontosabb forrásaként tekint a termelőiparra és meg kívánja fordítani az ágazat jelentőségének csökkenését. Az Európai Unióban tavaly Csehországban volt a legnagyobb, 30,2 százalékos a feldolgozóipar aránya, a legkisebb, 8,3 százalék pedig Luxemburgban. A nagy tagországok mind elmaradnak Németország mögött, Franciaországban 12,6 százalék, Nagy-Britanniában 16,5 százalék, Spanyolországban 16,9 százalék, Olaszországban 18,6 százalék volt a termelőipar részesedése a gazdasági teljesítményben tavaly.
MTI
