2015 szeptemberében 176 542 olyan álláskereső volt hazánkban, aki bármiféle ellátás nélkül próbálja meg átvészelni a munka nélküli időszakot. Számuk fél év után mutatott ismét emelkedést, egy hónap alatt közel 5000-rel lettek többen, igaz a mostani létszám az egy évvel ezelőttinél még így is 35 ezerrel kevesebb.
Ha azonban azt nézzük, hogy a regisztrált álláskeresők hány százalékát jelenti ez a csoport, nincs ok örömre, hiszen egyrészt a létszám mostani növekedésével az arány is megugrott, másrészt továbbra is megállja a helyét az a kijelentés, miszerint minden második állástalan kénytelen kvázi a semmiből élni. (Persze lehetnek olyan esetek, amikor csak statisztikai besorolásról van szó és nem a valóságot tükrözi a kategória, nem tudni ugyanis, hogy mellékesként, feketefoglalkoztatás révén mekkora jövedelemre tesz szert az illető.)
Mindenesetre az arányuk 51,7 százalék volt az augusztusi 50,7 után, egy évvel korábban pedig még ennél is rosszabb helyzetről árulkodott az 55,7 százalékos arány.
Szeptemberben egyébként kezdte a rosszabbik oldalát mutatni a munkaerőpiac a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint, hiszen közel 3000-rel 341 740-re emelkedett a regisztrált álláskeresők száma. És ahogy az a grafikonon is látszik, a következő hónapokban látványos javulásra már nem számíthatunk. Az ezen szakaszában ugyanis már a munkanélküliség növekedéséről árulkodnak a számok - leszámítva 2013-at, amikor a kormány a téli közfoglalkoztatás bevezetésével "mesterségesen" szépítette a számokat, és teljesen felkavarta a piac szezonalitását.
Az álláskeresőkön belül a szociális segélyben részesülők és a tartósan állástalanok száma és egyben aránya is csökkent. A szociális segélyezettek 111 542-en voltak, ők az álláskeresők 32,6 százalékát teszik ki, míg tartósan munka nélkül 99 222-en voltak, vagyis a teljes létszám 29 százalékát jelentették.
A közmunka húzta a piacot
Ami a munkahelyeket illeti, szeptemberben hiába az idei legnagyobb számban hozott létre új pozíciókat a piac önerejéből, az állami támogatással létrejövő, tehát zömében közmunka nagyobb húzóerőt jelentett. A piac önerejéből 18 466 új munkaerőigényt jelentett be, ami az előző évinél 1000-rel kevesebb, noha havi szinten 1200-zal jelent több új állást.
Ezzel párhuzamosan a közfoglalkoztatás keretén belül 49 294 pozíció nyílt meg, ami havi szinten közel 16 500-zal, éves bázison pedig 6000-rel jelent több állást.
Így összesen szeptemberben 67 760 új munkaerőigény jelentkezett, ami havi és éves bázison is növekedés eredménye. Összességében tehát a piachoz a bejelentett munkaerőigények 27 százaléka köthető, a többi 73 százalék pedig közmunka.
Székely Sarolta
mfor.hu
