Pozitív meglepetést okozott az infláció, hiszen a májusi 3,9 százalék után júniusban tovább csökkentek a fogyasztói árak. Pedig már az előző havi adat is alacsonyabb volt az elemzők által vártnál. Ugyanakkor az rossz hír, hogy a maginfláció emelkedik és már 3 százaléknál tart, ami azt jelenti, hogy az élelmiszerek és nyersanyagok tavaszi árrobbanása fokozatosan szűrődik be a többi termék árába.
Megjöttek a nyári árcsökkenések
Májushoz viszonyítva az élelmiszerek árai egy százalékkal csökkentek, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 9,2 százalékkal esett vissza, míg a többi élelmiszer esetében 0,3 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. Ebből is látszik, hogy elsősorban a most szezonjukat élő élelmiszerek árai csökkentek jelentősen, ami lefelé húzta az egész kategóriát.
Májushoz képest nőtt a margarin (2,8 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,8 százalék), a párizsi, kolbász (1,6 százalék) és a tej (1,4 százalék) ára.
Jelentősen, egy hónap alatt 4,2 százalékkal csökkent viszont a cukor ára, így a tavaszi csúcsok után kicsit megnyugodni látszik. Ebben valószínűleg szerepe volt annak is, hogy a kormány kétezer tonnát szabadított fel az állami tartalékból, hogy letörje az árakat. A cukor mellett számottevően csökkent a tojás ára, 2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni érte, mint májusban.
Egy hónap alatt 0,3 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai, ezen belül is jelentős szezonalitás volt megfigyelhető, hiszen az üdülési szolgáltatásokért 1,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint májusban. Kismértékű, 0,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető a háztartási energia, valamint a szeszesitalok, dohányáruk esetében.
0,6 százalékkal csökkent a ruházkodási cikkek ára átlagosan, a KSH szerint ez a nyári kiárusításoknak volt köszönhető. Szintén mérséklődött a tartós fogyasztási cikkek ára. A csökkenő inflációhoz nagymértékben hozzájárult, hogy júniusban 1,1 százalékkal esett az üzemanyagok ára a kutakon, ezzel az utóbbi hónapok egyik fontos felfelé mutató kockázata mérséklődött átmenetileg.
A liszt és a cukor drágulása még mindig brutális egy év alatt
Nincs sok okunk örömre akkor, ha az éves adatokat nézzük, tavaly júniushoz képest átlagosan 3,5 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. Ezen belül az élelmiszerek az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal drágultak. Jelentősen, 67,2 százalékkal emelkedett egy év alatt a liszt ára, nem sokkal maradt el ettől a cukor 63,4 százalékos drágulása. Számottevő volt még az étolaj 27 százalékos áremelkedése, illetve a tej esetén tapasztalt 16,5 százalékos növekedés. Tíz százalék feletti mértékben drágultak a péksütemények (14,7 százalék), a kenyér (12,9 százalék) és a sajt (12,7 százalék) is.
Egy év alatt 5,4 százalékkal csökkent viszont a tojás ára a statisztikai hivatal adatai szerint, míg az idényáras élelmiszerekért 4,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly júniusban. Ez azt mutatja, hogy nem csak a szezonalitás okozta az idényáras élelmiszerek jelentős árcsökkenését, hiszen egy évvel ezelőtt is drágábbak voltak ezek a termékek, bár akkor a tavaszi esőzések és árvizek is ronthatták a termést.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül az üzemanyagok vitték a prímet 12 százalékos drágulásukkal. Szintén átlag felett, 4,9 százalékkal növekedett a ruházkodási cikkek, valamint 3,6 százalékkal a háztartási energia ára, ez utóbbin belül a távfűtés 7,8 százalékkal, a vezetékes gáz 2,6 százalékkal drágult.
Az első hat hónapban átlagosan 4,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.További rossz hír, hogy az infláció csökkenése mellett a maginfláció 0,3 százalékkal nőtt májushoz képest, így 3 százalékon állt. Ez pedig arra utal, hogy a nyersanyagok áremelkedése kezd begyűrűzni a többi árba is. A jegybank Monetáris Tanácsa pedig a maginflációt általában kiemelten figyeli a kamatdöntések meghozatalakor.
"A következő hónapokban 3,5-3,6 százalék körüli inflációra számítunk, ami az őszi hónapokban tovább mérséklődhet az élelmiszerárak bázishatása miatt. Ezt némileg korlátozhatja a népegészségügyi termékadó bevezetése. Az év végére akár 3,1 százalék közelébe eshet az infláció, a 3 százalékos inflációs cél pedig a jövő év elején elérhető. Az idei átlagos infláció 3,8 százalék, a jövő évi 3 százalék körül lehet. Felfelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak elhalasztott emelése, lefelé mutató kockázatot pedig a nyers élelmiszerárak akár a vártnál meredekebb csökkenése, amit az elmúlt hetek tőzsdei jegyzésárai is mutatnak, illetve a tavalyinál várhatóan kedvezőbb mezőgazdasági terméseredmények is lehetővé tesznek. Annak ellenére, hogy az inflációs várakozások jelentősen enyhülhetnek, az MNB feltehetően nem tudja mérsékelni az alapkamatot a stabilitási kockázatok szignifikáns növekedése miatt" - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Beke Károly
mfor.hu
