Seres Béla kiemelte: ezt a véleményét szigorúan magánemberként, nem a Deloitte egyik vezetőjeként mondta, a Deloitte egyébként is semmilyen szinten nem érdekelt az ügyben, sem a Molnak, sem az OMV-nek nem ad tanácsokat.
A szakértő tudatosította: az ellenséges kivásárlást igen jól definiálja a szakirodalom a tőkepiacon. Ellenséges kivásárlásnak a definíció szerint az tekinthető, amikor is a kivásárlási vagy felvásárlasi szándék esetén a céltársaság menedzsmentje nem támogatja ezt az ajánlatot. A céltársaság, ez esetben a Mol menedzsmentje többszörös megnyilvánulásai során már jelezte, az OMV felvásárlási szándékát nem támogatja sem rövid, sem hosszabb távon, azaz ez esetben ez ellenséges felvásárlási szándéknak tekinthető - hangoztatta Seres Béla.
Az üzletágvezető aláhúzta: a magyar kormány már korábban is kinyilvánította, célja, hogy Budapestet egyfajta regionális pénzügyi-gazdasági központtá tegye, ebben szerepet játszhatna az, hogy olyan stratégiai cégek, mint a Mol, az OTP, a Graphisoft, illetve a Richter döntési központja Budapesten legyen. Ez az államnak is jó, nemcsak "kommunikációs" célból, hanem adóbevételek, illetve más típusú bevételek szempontjából is - emelte ki. Egyúttal hozzátette, "annak számos negatív hatása lenne, ha a Molt mint regionális céget nem Budapestről irányítanák."
Seres Béla a világban tapasztalható vállalatfelvásárlási tendenciákról elmondta: gyakorlatilag "a vállalatfelvásárlások szezonját" éljük, több tízmilliárd eurós fúziós, illetve felvásárlási szándékot jeleztek a következő időszakra is, azután, hogy már az elmúlt években is nagyarányú vállalatfelvásárlási és fúziós boom volt tapasztalható.
A szakértő ismertette: a vállalatfelvásárlási és fúziós hullám abból fakad, hogy a világban hosszú éveken keresztül tartósan alacsony volt a kamatszint (főleg a Távol-Keleten), eddig nem tapasztalt pénzügyi innovációs termékeket hoztak létre, amelyek révén racionalizálni lehetett a vállalatok tőke- és forrásszerkezetét. A kormányok is hozzájárultak ehhez azzal, hogy az adózási technikák alapján sok esetben a nagy arányú hitelfelvételekre, nem pedig a tőkefinanszírozásra ösztönözték a világ vállalatait - tette hozzá Seres Béla.
Az is kétségtelen, hogy nagyarányú pénzfelesleg alakult ki - elsősorban a nyersanyagok, köztük az olaj árának tartósan magas szintje miatt olyan államokban, mint Oroszország, Kína vagy az észak-afrikai, illetve az Arab-öböl menti államok - mondta. Ez a rendkívüli pénzbőség arra sarkallja ezeknek az országoknak a befektetőit, hogy világméretekben jelentős vállalati fúziók vagy vállalatfelvásárlások végrehajtására ösztönözzék a pénzüket, vagyonukat kezelő alapokat.
