Tavaly az utolsó negyedévben mindössze 1,5 százalékkal tudott bővülni a magyar gazdaság, ami "megfelelő" lezárása volt a gyengélkedést hozó 2016-os évnek, a 12 hónap alatt ugyanis csupán 1,8 százalékos GDP-növekedést sikerült elérni. A makrogazdasági prognózisok alapján azonban az idei év újra szárnyalást hozhat, hiszen bőven 3 százalék feletti bővülést várnak a különböző elemzőcégek, a kormány pedig a legoptimistább szerepében 4,1 százalékos növekedésre számít. Arra, hogy valójában az első negyedév meghozza-e már a fellendülést, kedden fény derül, ám addig is, a Központi Statisztikai Hivatal havi statisztikái alapján néhány főbb ágazat teljesítményét fel tudjuk mérni.
Ez alapján az első három hónap megugró gazdasági növekedést hozhatott. Az ipar és az építőipar teljesítménye szinte biztosan a növekedést tudta erősíteni, hiszen - ahogy az cikkünk későbbi részében kiderül - mindkét területnek sikerült magasabb fokozatra kapcsolnia. Igaz, ebben sokat segített az alacsony bázis is, ami várhatóan az egész év során hozzájárulhat a jobb GDP-adatokhoz.
Felpörgött az iparunk
A januári szolid teljesítmény után februárban és márciusban is már nagy fokozaton pörgő iparról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Előző év azonos időszakához képest ugyanis előbb 2, majd 7 és márciusban 10 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye. A felpörgés a havi adatokban is visszaköszönt azzal, hogy februárban januárhoz képest több mint 3 százalékos növekedés mutatkozott. Ez pedig mind a havi, mind pedig az éves változást tekintve teljesen más kategória a bázisidőszaki teljesítményekhez képest.
Robbant az építőipar
Az uniós pénzek kifulladásával párhuzamosan tavaly az építőiparunk is csak szenvedett, ami az alábbi grafikonon is jól látható. Idén az első három hónap aztán fokozódó javulásról árulkodott: előbb közel 17, majd 20, végül márciusban már 33 százalékkal haladta meg a teljesítmény az előző év azonos időszakit. Persze a látványos számokban nemcsak a mostani felpörgő munkák vannak benne, sokat számított az alacsony bázis, ahonnan mindig nagyot lehet növekedni.
A kiskereskedelemmel nincs nagy gond, de lehetne jobb is
A kiskereskedelmi forgalom februári megtorpanását leszámítva hozta, amit kellett, a 4-5 százalék körüli éves növekedést. A második hónapban mindössze 0,9 százalékos bővülésben az előző évi magas bázis is szerepet játszott, hiszen 2016 legerősebb hónapja volt a február. Januárban 3,8, márciusban pedig 5,6 százalékos volt a bővülés mértéke, így a számok alapján a tavaly év véginél rosszabb eredménnyel nem zárhatta az első negyedévet az ágazat.
A külkereskedelmi egyenlegünk stagnált
Az első negyedéves növekedés gátja feltételezhetően nem a külkereskedelem lesz, legalábbis, ami a termékforgalmat illeti. A havi statisztikák alapján ugyanis nagyjából azt hozhatta a külkereskedelem, amit tavaly év végén és 2016 első negyedévében. Igaz, az egyelőre kérdőjeles, hogy a szolgáltatások területén hogyan teljesített az ágazat.
mfor.hu
