Pozitív évet zárt tavaly a magyar gazdaság, mondta el Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerdai egy sajtótájékoztatón. Bár a végleges adatokra még várni kell, előzetesen 4 százalék körül lehetett a gazdasági növekedés. Az erős bővülés egyértelműen változó a növekedési szerkezet mellett valósult meg, az utóbbi időben, ugyanis először fordult elő, hogy mind a lakossági fogyasztás, mind a beruházások tudták húzni a gazdaságot. Az erős belső kereslet komolyabb importtartalommal jár, emiatt a külkereskedelmi mérleg némileg romlik, ám Török Zoltán szerint még így is kifejezetten jó lesz. Várakozásaik szerint külkereskedelmi többlet mértéke a következő időszakban GDP 4-5 százalékára csökkenhet.
Az erős gazdasági növekedés a következő években is kitarthat, bár a 2017-s évhez képest a növekedés üteme lassulhat. Az elemző szerint az idei évben 3,6, míg 2019-ben 3,2 százalékos lehet a bővülés üteme. Török Zoltán szerint szűk keresztmetszetet a munkaerőpiac jelenthet, hiszen a foglalkoztatottság rég nem látott magas szinten van. A problémára többféle megoldás körvonalazódik, kérdés, hogy ezek mennyire lesznek hatékonyak. Az erőteljes bérdinamika mindenesetre javította a helyzetet, többen kezdtek el dolgozni ennek hatására. A nyugati bérek előnye is csökkent, amivel ha megfordítani nem is sikerült, de legalább csökkent a kivándorlás üteme. A kormány azon szándéka, hogy nagyobb számban vonjanak be inaktívakat, például a nyugdíjas szövetkezetek révén, is talán segítséget jelent. Lépések történtek a munkaerő importra is, elsősorban Szerbia és Ukrajna irányából, ám az államközi szerződésekben szabályozott kvóta mesze nincs kihasználva. Szintén látható bizonyos előrelépés a közmunka programból az elsődleges munkaerőpiacra visszatérők esetében is.
A következő években problémát jelenthet, hogy a mostani rendkívül kedvező külső környezet megváltozhat. A Raiffeisen szakértői szerint az eurózóna növekedése idén eléri várhatóan tetőfokát, 2019-től így kevésbé támogatja ez a külső hatás a magyar gazdaságot.
Az infláció kapcsán Török Zoltán elmondta, hogy a 2016-os nulla körüli szintről tavaly végre elmozdult, ugyanakkor a vártnál kicsit lassabban nőtt. Az év végére elért a 2 százalékos szintet, amely a jegybank által meghatározott sáv (2-4%) alja. Ugyanakkor a sokszor emlegetett 3 százalékos szint valószínűleg az idén sem fog teljesülni, ám azt már erősebben meg fogjuk közelíteni. Az infláció idén 2,4 százalék körül alakulhat, majd 2019-ben 2,9 százalékig emelkedhet.
A növekedést az erős belső fogyasztás és a kedvező külső környezet mellet a monetáris politika is támogatta, a jegybank számos olyan eszközt vezetett be, amely a mennyiségi könnyítés kategóriájába sorolható. Török Zoltán véleménye szerint az alapkamat idén nem fog változni. Ezzel az MNB kicsit a trenddel szemben fog mozogni, hiszen a régióból Csehországban már megindult a kamatemelés, és várhatóan idén már Lengyelország is lépni fog. Az EKB esetében pedig szeptemberre várják a jelenleg csökkentett mennyiséggel futó kötvényvásárlási program leállítását, illetve 2019 elején az első kamatemelést. Az MNB kivárása a Raiffeisen szerint a forint árfolyamában fog tükröződni, amelytől gyengülést várnak, a bank elemzői az év végén 320-as árfolyamra számítanak.
mfor.hu
