Egyetlen adókulcs lesz
A személyi jövedelemadóban (szja) tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint. A magánszemélyeknek a javaslat szerint az egykulcsos adózásról szóló előzetes bejelentéseknek megfelelően valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20/25 százalék.)
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz, a javaslat szerint ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön. A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Csökken az adójóváírás, nő a gyermekek utáni kedvezmény
Az adójóváírás megmarad, mértéke azonban 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12100 (jelenleg 15100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62500 forintot, három eltartottól 206250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
A személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető a javaslat szerint, az egyéb, áthúzódó kedvezményeket (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) pedig utoljára a 2015. évi adó terhére lehet elszámolni.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint NYESZ-számlára befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség, amit a javaslat az szja csökkenésével magyaráz, azaz azzal, hogy indokolatlan lenne a befizetett összegek adótartamát jóval meghaladó mértékű visszatérítés.
Cafetéria: megszűnik a természetbeni juttatások kategóriája
Átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása is az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése érdekében, a természetbeni juttatás, mint adójogi kategória megszűnik. A nem pénzben történő juttatások fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni szja-t a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.
A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt szja és járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága, a nem társasági adó alany által nyújtott reprezentáció, az üzleti ajándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező bevétel és a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része.
A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet szja-t, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.
A megújulási kártya a törvényjavaslat szerint egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működését, felhasználhatóságának körét kormányrendelet szabályozza majd.
A jelenlegi természetbeni juttatások közül 2011-től a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, az iskolarendszerű képzés átvállalt díja után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót. Az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet továbbra is kedvezményesen adózik.
Jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, bővül azoknak a köre, akiknek nem kell bevallást benyújtaniuk. Ezt segíti azon új szabály, amely szerint nem kell bevallást benyújtania annak a magánszemélynek, aki munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemmel rendelkezik, vagy esetenként 100 ezer forint alatti bevételt szerez, ha a kifizető az adóelőleget pontosan, vagy csak kis eltéréssel állapította meg, és a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallás-köteles jövedelmet nem szerzett, és adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe.
Eltérő értékelés
A tervezet kapcsán számos érintett szólalt meg, illetve adott ki nyilatkozatot. A szakszervezetek többsége igazságtalannak tartja az egykulcsos adórendszer tervezett bevezetését, indoklásukban azt emelik ki, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalók rosszabbul járnak. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke például az MTI-nek azt mondta, hogy a 73500 forintos minimálbér nettója jelenleg 60236 forint, a változás azonban éves szinten 24804 forint mínuszt jelentene a minimálbéreseknek. A bruttó havi 200 ezer forintos átlagkeresetnél pedig éves szinten 41280 forinttal kevesebb kerülne a munkavállalók zsebébe.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint az egykulcsos adórendszer a magas jövedelműek javára csoportosít át, így a munkavállalók 80 százaléka rosszabbul jár, az adórendszer pedig igazságtalan és aránytalan lesz. Kifejtette: a tervezett új adórendszer a 300 ezer forintos bruttó fizetéstől kezdődően jelentene javulást, miközben a statisztikák szerint nemzetgazdasági átlagban a havi bruttó fizetés 202 ezer forint. Ugyancsak kedvezőtlennek értékelte az adójóváírás csökkentését.
Ezzel szemben a munkaadói szervezetek úgy vélik, a vállalkozások versenyképességét javító, igazságosabb teherviselést jelentő adórendszert eredményez a kormány által szombaton beterjesztett javaslat. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a kormány egyszerűbb, ösztönzőbb, a versenyképességet javító adótörvény javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Jó megoldásnak nevezte az OKISZ vezetője, hogy egykulcsos 16 százalékos adó vonatkozik majd nemcsak a személyi jövedelemre, hanem az eddig többféle adókulccsal adózó külön jövedelmekre is. Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelős alelnöke a beterjesztett javaslatról azt mondta: az élőmunkát terhelő költségek csökkentése, a jövedelmek helyben maradása a magyarországi vásárlóerő növekedésében fog megjelenni, ami a hazai mikro- kis- és középvállalkozásoknak keresletbővülést jelent.
Kedvező változások a járulékfizetésnél
Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve - középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén - a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a garantált bérminimum összege. Az eva adózóknál is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, a járulékalap a minimálbér összege lesz.
Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat alapján módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ugyanakkor ezzel egyidejűleg társadalombiztosítási jogosultságokat is teremt.
Módosul a minimálbér fogalma. A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti. A vonatkozó rendelet alapján 2010-re a minimálbér 73500 forint, a garantált bérminimum összege 89500 forint, 2011-re az új összegeket is kormányrendeletben határozzák majd meg.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forintról 5100 forintra, napi összege 165 forintról 170 forintra változik. A javaslat tartalmaz egy átmeneti szabályt, amely kimondja, hogy azok a vállalkozók, aki nem megfelelően alkalmazták a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetésre vonatkozó szabályokat, azokkal szemben az adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy adóbírságot.
A kormány javasolja a járulékfizetési felső határának bevezetését a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra és a társas vállalkozás által fizetendő társadalombiztosítási járulékra is. Ezek konkrét összegét a költségvetési törvény határozza meg.
Az adószakértőnek tetszik
Az adóváltozások egyértelműen az adócsökkentés irányába mutatnak, a különböző jövedelmi csoportokat különbözőképpen érintik, de hátrányosan - a tőzsdei árfolyamnyereség utáni adót kivéve - senkit - mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke a tervezett adómódosításokat értékelve vasárnap az MTI-nek.
Az adószakértő elmondta: a lakosság adóterhelése jövőre mérséklődik a 16 százalékos szja kulcs bevezetésével, a vállalatoknál pedig már csökkent is az idei intézkedéssel - a 10 százalékos adókulcs 500 millió forintos adóalapig történő bevezetésével -, 2013-tól pedig a 10 százalékos kulcs általánossá válik.
Az szja rendszerben bizonyos mértékű egyszerűsítést jelent az egy kulcs bevezetése; az adó igazából 2013-tól lesz tisztán 16 százalék, amikor kivezetik a szuperbruttót. A kedvezmények, béren kívüli juttatások az szja-ban nem szűnnek meg, még van mit egyszerűsíteni - tette hozzá.
Megszüntetik ugyanakkor a vállalkozóknál a tevékenységre jellemző kereset adóztatását, amit már az idei évre sem kell megfizetni. A jövő évtől pedig legalább a minimálbér után kell megfizetni a társaság tagjának a személyes közreműködés ellenértéke után a járulékot - emelte ki Zara László.
Arról, hogyan hat az adómérséklés a versenyképességre, úgy vélekedett: ha a lakosságnál több pénz marad, többet költhet fogyasztásra, és bejöhetnek azok az elképzelések, hogy ezen keresztül élénkül a termelés. Vannak azonban ennek veszélyei is; nem volna jó, ha ez megint túlköltekezéshez vezetne - jegyezte meg.
Az szja változások az adószakértő szerint gyakorlatilag senkinek nem rontják a pozícióját. Az adójóváírást csak olyan mértékben csökkentették, hogy az szja kulcs csökkentése miatt elmaradt adóbevételt ellensúlyozza. Azoknál pedig, akik a családi kedvezményt teljesen igénybe tudják venni, jelentős összeg marad - hangsúlyozta.
Szkeptikusabb véleményt fogalmazott meg Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki azt mondta: a javaslatok nyomán az összes adóterhelés érdemben nem változik, csak átcsoportosításra kerül sor a lakosságtól és az adót fizető társaságoktól a bankadót és válságadót fizető ágazatok terhére, az adócsökkentés pedig nem olyan mértékű, hogy a gazdaságot fehéríthetné.
mfor.hu/MTI
