Tegnap este a Gundel-étteremben egy szűk körű vacsorával fejeződött be Dominique Strauss-Kahnnak, az IMF vezérigazgatójának budapesti programja. Előtte találkozott parlamenti képviselőkkel, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel. A sokszor semmitmondó közlemények nem segítenek megérteni, mi volt valójában a látogatás célja, és miről tárgyalhattak a felek.
Csaba László szerint az IMF-látogatásnak alapvetően két célja volt. Egyrészt nyomatékosítani kívánta, hogy az októberben folyósított hitelkeret feltételekhez kötött, amiket a kormány csak részben teljesített. A másik cél, hogy a közélet szereplőinek, az ellenzéki erőknek tudtára adják: ez a megállapodás nemcsak a kisebbségi kormány kezét köti meg, hanem részben az övékét is. Emellett az IMF-vezér informálódni kívánt arról is, mit gondol a hitelről a megállapodás létrehozásába be nem vont, de a végrehajtásban pótolhatatlan ellenzék.
Mi iránt érdeklődtek az IMF vezetői?
Bár a megszigorításokról mindenki tud, a kibontakozást és a gazdasági növekedést megalapozó intézkedésekről nem sokat lehet hallani. Egy sor kérdésben éppen a jelenlegi kormány hozott létre szakértői bizottságokat - például az Oktatási, a Nyugdíj vagy éppen a Versenyképességi Kerekasztalt . Ezek számtalan elképzelést dolgoztak ki, amelyeknek azonban nyomuk sincs a költségvetésben vagy a Konvergencia Programban. Nyilvánvaló, hogy eziránt is érdeklődhetnek a nemzetközi szervezet képviselői – a kérdés tehát, hogyan akarunk továbblépni és kikecmeregni a mostani gödörből.
Az ellenzék szerint az egyik neuralgikus pont, hogy a költségvetési deficit nagyobb lehet a tervezettnél. Csaba László viszont úgy véli: ez közel sem biztos, sőt akár jobban is alakulhat, mint várnánk. Ugyanis ha általános visszaesés következik be, akkor azok a tényezők, amelyek növekedés esetén hiányt generálnak, recesszióban összezsugorodnak. Ide tartozhatnak például az adókedvezmények, hiszen ha azokat a recesszió miatt nem veszik igénybe, akkor ez a pénz bennmarad a költségvetésben. Hasonló a helyzet az állami fejlesztéseknél is, hiszen ha leállnak, akkor a költségei sem jelentkeznek. Ilyen értelemben a gazdasági lassulás javítja a költségvetés egyensúlyát.
Ideális esetben az a legjobb, ha növekszik a gazdaság, és egy hatékony adórendszer biztosítja, hogy ebből az állam megkapja a maga részét. Ám hazánkban messze nem ez a helyzet. Az IMF is látja, hogy Magyarországon a deficit tartós megszüntetésének egyelőre nincs meg a lehetősége.
A másik napirenden lévő téma, hogy a forint ismét erős támadás alatt áll. Ennek fő oka a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos aggodalmak és a növekedési lehetőségei iránt érzett kételyek elterjedése. Korábban úgy gondoltuk, hogy a lassulás csak a 2006 őszén indult Konvergencia Program miatt következik be, és a gazdaság majd magától ismét növekedési pályára áll. Most azonban hirtelen mindenki rádöbbent, hogy ez nem igaz, és ma már ezt a tényt a piaci szereplők beépítik várakozásaikba.
A másik ok a túl gyors kamatcsökkentés, ami nem igazodik a piac hangulatához. Csaba László szerint a Magyar Nemzeti Bank azt a sápatag tankönyvi bölcsességet követi, hogy az alapkamatot az infláció üteméhez kell igazítani. Ezt a piac kedélyállapota azonban felülírhatja, emeli ki az elemző.
Az IMF már októberben megfogalmazta, hogy csak nagyon óvatos kamatcsökkentésre van lehetőség, és ezt a mostani látogatás során ismét felvetette. Tehát egyre nyilvánvalóbb, hogy túlzottan optimisták azok a várakozások, amelyek a kamatszint korábbi mértékének gyors visszaállásában reménykednek.
Problémás időszak lehet 2010 tavasza
Újabb tárgyalási pont volt az IMF azon készsége, hogy a mostani hitelkeret 2010 márciusi lejárta után is kész tovább folytatni az együttműködést. Ennek a megnyugtatónak szánt kijelentésnek azonban kétféle olvasata van.
Csaba László szerint elképesztő, hogy a Valutaalap októberben nem gondolt arra: 2010 tavaszán Magyarországon választások lesznek. Most már azonban rájöttek arra, hogy ezzel a ténnyel valamit kezdeni kell. Meghosszabbíthatják például a jelenlegi hitelszerződést legalább 2010 végéig, emellett más technika is lehetséges.
Strauss-Kahn kijelentésének másik olvasata, hogy nem látja elegendőnek a javulást az infláció és a deficit tekintetében. Vagyis egy újabb hitel lehetősége is felmerült, és most azon gondolkodnak, magára hagyják-e Magyarországot 2010-ben. Mindenesetre ez a jóindulatú hozzáállás döntő lehet hazánk számára, tette hozzá a közgazdász.
Mivel az IMF már ilyen időtávra is előretekint, ezért lényeges a találkozó a jelenlegi ellenzékkel. A Valutaalap nyilvánvalóvá kívánja tenni, hogy nem egy adott kormánnyal állapodott meg, hanem egy ország mindenkori kormányával. Ez azért újdonság, mert októberben nem kérték ki a mostani ellenzék véleményét.
Csaba László szerint akkoriban pánikreakció volt, a beavatkozás sebessége fontosabb volt a cizelláltságánál. A feladat az volt, hogy gyorsan megszülessen a megállapodás, ami megnyugtatta a piacokat. Ennek azonban az volt az ára, hogy nem vonták be az ellenzéki pártokat a megállapodás kidolgozásába. Most ezt a hibát igyekeznek az IMF-részéről orvosolni, jegyezte meg végezetül a szakember.
Varga M István
Menedzsment Fórum
