Az árak drágulási dinamikájának jelentős csökkenése mögött a tetőző élelmiszer- és energiaárak, a továbbra is igen gyenge belső kereslet, valamint bázishatások állnak. Mivel tavaly májusban jelentős mértékű gázáremelés volt, ami idén elmaradt, a háztartási energia áprilisi 8,4 százalékos éves drágulása májusra 4,4 százalékra csökkent.
Némi üröm az örömben, hogy az inflációs folyamatok tüzetesebb átvizsgálása során azt látjuk, a drágulásért eddig felelős élelmiszer és energiaárak első negyedéves "árrobbanása" után immár harmadik hónapja a ruházati termékek drágulnak havi szinten a legnagyobb mértékben. Bár itt részben szezonális hatásról is szó van, az árak tavalyi felfutásához képest a mostani drágulási folyamat hosszabb időtartalmúnak és erőteljesebbnek mutatkozik.
A tovagyűrűző infláció rémképét lehet belelátni abba is, hogy - az energia és élelmiszertermékek árát nem tartalmazó - maginfláció egy hónap alatt 0,2 százalékkal nőtt és éves szinten továbbra is 2,7 százalékos értéket mutat, vagyis nem csökkent. Így értéke tavaly július óta a legmagasabb szinten van.
Suppon Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban 3,9% közelében maradhat az infláció, azonban az őszi hónapoktól az élelmiszerárak tavalyi felfutása miatti magas bázis hatására folytatódhat a dezinfláció, így az év végére 3,4%-ig mérséklődhet az infláció, az éves átlagos infláció pedig 4% lehet. Az infláció csökkenésében a továbbra is gyenge belső kereslet, illetve az erősebb forint is segíthet. Suppont a 3%-os jegybanki inflációs célkitűzést jövő év közepére tartja elérhetőnek.
mfor.hu
