Az Európai Unió végrehajtó testülete megállapította, hogy az év eleji derűsebb kilátások a kedvezőtlenebbre fordult nemzetközi környezet és a belső fogyasztás vártnál gyengébb javulása miatt az év folyamán valamelyest romlottak, a várt növekedés elsősorban a nettó exportnak köszönhető. A külső nehézségek között az euróövezeti adósságválságot, illetve a bankok nehezebb tőkéhez jutási feltételeit és növekvő költségeit említette az értékelés.
A bizottság a teljes EU és a 27 tagország vonatkozásában külön is elkészítette szokásos prognózisát, amely a várakozásoknak megfelelően sötétebb képest fest a közeljövőről a tavaszi kilátásokhoz képest. Uniós szinten a testület arra intett, hogy a gazdaság stagnálására kell felkészülni: a rohamosan csökkenő bizalom hatással van a beruházásokra és a fogyasztásra, a globális növekedés gyengülése visszafogja az EU exportját, a sürgős fiskális konszolidáció pedig ránehezedik a belső keresletre.
A Magyarországról szóló részben a bizottság megjegyezte, hogy a fogyasztói kiadásokra és a vállalati szektor magatartására hatással volt az a bizonytalanság, amely a további takarékossági intézkedések körül alakult ki. Megemlítette az ágazati válságadók hatását is. A személyi jövedelemadó csökkentése tompította a negatív hatásokat, de nem bizonyult elegendőnek a belső fogyasztás fellendítéséhez. A vártnál kedvezőbb volt viszont a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami átirányításának hatása.
Az előrejelzésből kiderül, hogy az államháztartási mérlegben a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 3,6 százalékos többletet vár a bizottság idén. Jövőre 2,8, egy évvel későbbre 3,7 százalékos hiányt jósol most a testület. A jövő évi prognózist jelentősen javította Brüsszel a tavaszi 3,3 százalékról - mint kiemelte, ez az időközben bejelentett konszolidációs intézkedéseknek köszönhető.
Megjegyezi a jelentés azt is, hogy az előrejelzésben szereplő, hosszabb távra szóló adatokat még mind negatív, mind pozitív irányban befolyásolhatják a jövendő fejlemények, köztük kiemelten a reformok alakulása.
Olli Rehn pénzügyi biztos az előrejelzést részletező brüsszeli sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva megemlítette: egyelőre nem lát lehetőséget arra, hogy a bizottság javasolja a Magyarország ellen még 2004-ben indított túlzott deficit-eljárás megszüntetését (jelenleg az EU-tagországok nagy része ellen folyik ilyen eljárás). Mint fogalmazott, az idei többlet és a jövőre várható 3 százalék alatti deficit ellenére a bizottság nem látja egyértelműnek az alacsony hiány fenntarthatóságát hosszabb távon.
Azt is jelezte, hogy öt tagállamtól - Magyarországtól, Belgiumtól, Máltától, Lengyelországtól és Ciprustól - további tájékoztatást kér arról, hogy milyen intézkedésekkel tervezik tovább csökkenti a deficitet a következő időszakban.
Magyarországon a belső államadósság a GDP-hez képest idén 75,9, jövőre 76,5, 2013-ban 76,7 százalékra rúg majd Brüsszel számításai szerint. A munkanélküliségi ráta jövőre kerek 11 százalékra csökken az idei 11,2 százalékról, míg az infláció idén 4 százalék körül alakul - jósolja az Európai Bizottság.
A jelentés szerint a testület azt várja, hogy jövőre tovább bővülnek a magyar gazdaság exportkapacitásai. A kicsi és nyitott magyar gazdaság növekedésére azonban hatással van a globális gazdaság alakulása körüli bizonytalanság - tette hozzá.
Tompítják a gazdasági aktivitást egyebek között az államháztartásra semleges hatással járó, jövő évi adóváltoztatások - amelyek a bizottság szerint elsősorban a legszegényebb háztartások terheit növelik - és befolyásolja a növekedési kilátásokat a szociális kiadások csökkentése is. A devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos jogszabályról a testület úgy vélekedett, hogy azzal valószínűleg azok a háztartások tudnak élni, amelyek jobban el tudták viselni a törlesztési kötelezettség korábbi növekedését is.
Méltatta ugyanakkor a bizottság a munkahelykínálat növekedését. Mint fogalmazott, az erre tett erőfeszítések most már meghozzák gyümölcsüket. Megjegyezte azt is, hogy ennek a fő forrása az állami szektor. A minimálbér tervezett növelése a munkahelykínálat visszafogásának irányban hathat a bizottság szerint.
Elsősorban a jövő évi költségvetésben tervezett áfa-emelés miatt jövőre emelkedhet az infláció - jegyezte meg a jelentés.
Az államháztartási mérleget illetően a bizottság azt is jelezte, hogy a költségvetési tervek a Széll Kálmán tervnek és a konvergenciaprogramnak megfelelően több területen szerkezeti jellegű intézkedéseket tartalmaznak. Pótlólagos bevételi és takarékossági intézkedések is szerepelnek a tervben, ugyanakkor ezek egy részét a hiánynövelő döntések semlegesítik, mint a bérek növelése és a közmunkaprogram kiterjesztése.
MTI
