A Brüsszelben hétfőn tartott sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker leszögezte: az igenek győzelmével a görögök azt az üzenetét küldenék, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban akarnak maradni.
"Ha a görögök a végső kérdéstől függetlenül nemmel szavaznak, annak az lesz az üzenete, hogy Görögország nemet mond Európára" - fogalmazott Jean-Claude Juncker.
A görög helyzet percről percre
A görög vezetőkkel szemben a luxemburgi politikus bíráló hangot ütött meg. Azt mondta: egyetlen demokrácia sem követelhet többet, mint a többi. Mint mondta: sok erőfeszítés, áldozat és véráldozat után 28 ország meg tudott birkózni a történelemmel és a földrajzzal, a megbékélés és a kompromisszum Európája pedig a közös érdekek türelmes keresésének és nem a nemzeti érdekek teátrális ütköztetésének helyszíne. Európa csak tisztességes és tiszteletteljes párbeszéd esetén működőképes - vélekedett Juncker.
"Ez nem egy pókerjátszma, ahol valaki nyer, és a többiek veszítenek. Itt vagy mindenki nyer, vagy mindenki veszít" - jelentette ki Juncker.
A politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy ő maga személyesen és a többi intézmény is jelentős erőfeszítést tett, még pénteken is eltökélten ültek tárgyalóasztalhoz, hogy sikerüljön megállapodni,
"Kicsit úgy érzem, elárultak" - mondta Juncker, aki szerint nem méltó a görög nemzethez, hogy egy demokráciát 18 másik ellen fordítson. A bizottság elnöke emlékeztetett, hogy más országok, így Lettország, Portugália, Ciprus, Írország nagyon nehéz döntéseket hoztak, nagyon magas politikai árat fizettek. A sorrend a következő: először jön a felelősség, aztán a személyes életrajz, az ország érdekeit a pártérdek elé kell helyezni - húzta alá Juncker.
A politikus elmondta: tisztában van azzal milyen nehézségeken kell és kellett a görögöknek keresztül menniük, és éppen ezért szociálisan méltányos csomag kidolgozásán dolgozott, és ennek érdekébe a hitelezők nagyon messzire hajlandóak voltak elmenni, sosem adtak ultimátumot Athénnak, sosem mondták, hogy "Ez van vagy semmi", és a görögök kérésének megfelelően politikai szintre emelték az egyeztetéseket, nem "névtelen bürokraták tárgyaltak sötét szobákban".
"Görögország kilépése az euróövezetből számomra sosem volt elképzelhető" - húzta alá Juncker, arra az álláspontra helyezkedve: ez egy átfogó és kemény csomag, de méltányos.
Juncker kijelentette: a csomag nem tartalmaz bércsökkentést, és gyakorlatilag azt mondta, hogy aki mást állít, az hazudik. Világossá tette azt is nyugdíjcsökkentés sincs a javaslatok között. Ezzel kapcsolatban uniós tisztviselők elmondták, hogy a hitelezők valóban az "EKAS"-nak nevezett "szolidaritási juttatás" kivezetését javasolják, de ez egyrészt nem nyugdíj, másrészt a nyugdíjrendszer átfogó reformjával más,célzottabb juttatás válthatná fel. Ez 15 év szolgálati idő után igénylehető, a kisnyugdíjak kiegészítése a célja, viszont feltűnöen sokan vonultak 15 év után nyugdíjba. Uniós források szerint a görögök is beismerték, hogy súlyosan torzítja a rendszert.
"Ez nem egy idióta megszorító csomag. Természetesen rövid távon néhány intézkedés fájdalmas, de a javaslatok túlmutatnak a fiskális intézkedéseken" - jelentette ki Juncker. Nevük mellőzését kérő tisztviselők elmondták, hogy a tárgyalások 60-80 százalékát azok azoknak az intézkedéseknek a megvitatása emésztette fel, amelyekre ugyan "nem harap annyira a média", de amelyek az állam átfogó, rendszerszintű reformját jelentenék, mint például a független adóhivatal, a behajtási szabályok módosítása, az inkasszálás szabályainak európai szintre szállítása.
"Jelenleg törvény teszi lehetővé az adó be nem fizetését, mert az adóhivatal bizonyos esetekben nem inkasszálhat" - magyarázta egy név nélkül nyilatkozó forrás.
Juncker azt is elmondta: Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel elmagyarázták Ciprasznak, hogy országa kaphat még pénzt, és az adósságról is lehet tárgyalni, mert erre korábban ígéretet is tettek. Nevük mellőzését kérő források szerint erről már ősszel, egy következő program részeként lehetett volna szó. "Ez Ciprasz úr is nyilván tudja" - közölte Juncker, hozzátéve: a leges legutolsó pillanatig hegyeket igyekeztek megmozgatni, a görög népnek pedig meg kell tudnia az igazságot.
Magát a népszavazást Juncker "abszolúte jogosnak" nevezte, s kijelentette, hogy a bizottság részéről továbbra is nyitva az ajtó, de az idő egyre jobban szorít.
"Ideje, hogy a görögök kimondják, mit gondolnak, kezükbe vegyék a sorsukat, a görög vezetők pedig elárulják nekik, hogy mi a tét. Ez az igazság pillanata" - szögezte le az Európai Bizottság elnöke.
Juncker azt is tudatta: sosem hagyja magára a görög népet, s bízik abban, hogy a görög nép sem hagyja cserben Európát. Az igen üzenete a politikus szerint az volna Európán kívül is, hogy Görögország kitart Európa és az euróövezet mellett.
"Nem kell öngyilkosnak lenni, csak azért, mert valaki fél a haláltól" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
MTI
