A 2008-as pénzügyi válság során jelentősen nőtt az országok eladósodottsága, és ezzel a rájuk nehezedő adósságteher. A válság végeztével azonban a döntéshozók felismerték, hogy csökkenteniük kell az eladósodottságot, amit részben az adóbevételek növelésével lehet. A felmérés eredményei szerint általános tendencia, hogy az adókulcsok emelése helyett az adóalap szélesítését, a kedvezmények eltörlését, és megadóztatható jövedelmek körének szélesítését választották a kormányok.
Amire büszke lehet Magyarország
A lakosságra nehezedő adóterhek emelkedése azonban nem pusztán az adókedvezmények eltörlésével indokolható – hangsúlyozza René Philips, a KPMG globális mobilitási szolgáltatásokért felelős vezetője. "A növekedés beindulásával párhuzamosan a jövedelmek emelkedni kezdtek, ami miatt magasabb adózási kategóriába kerülhet egy-egy személy.”
A KPMG kiemeli, hogy ezek a folyamatok tekintetében Magyarország nem követi a nemzetközi trendeket. Hazánkban ugyanis 2016-tól a személyi jövedelemadó kulcs 1 százalékos csökkenése, valamint a kedvezőbb családi kedvezmény szabályok a növekvő összlakossági jövedelemből jelentős részt hagynak az adózóknál.
A felmérésből az is kiderül, hogy mindössze egyetlen olyan terület volt, ahol jelentős változást tapasztaltak tavalyhoz képest. A társadalombiztosítási járulékok munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt nőttek, ami nem csupán annak tudható be, hogy a kormányok igyekeznek nagyobb jövedelmekre szert tenni, hanem annak is, hogy a jóléti rendszerekkel szemben támasztott elvárások folyamatosan nőnek – véli René Philps, a KPMG globális mobilitási szolgáltatásokért felelős vezetője.
"A szolgáltatásokhoz elő kell teremteni a szükséges forrásokat, aminek az egyik legegyszerűbb módja a társadalombiztosítási járulékok emelése, éppen ezért nem meglepő, hogy folyamatos növekedést tapasztaltunk az elmúlt években". Ez a hatás jelenleg Magyarországon még nem tapasztalható, 2016-ban nem várható a társadalombiztosítási járulék kulcsok emelkedése.
A G20-ak felkérésére az OECD 2012-től elkezdte kidolgozni a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) elleni akciótervét, melynek célja olyan belföldi és nemzetközi adózási instrumentumok kifejlesztése, amelyek a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítják, miközben elkerülik a kettős nem adóztatást is. A terv idén októberben lépett a jogalkotási és implementációs fázisba. A felmérés eredményei szerint az akcióterv valamennyi adónemre hatással lesz a következő öt évben:
- a társasági adók esetében nőhetnek az adóalapok, illetve szigorúbbak lehetnek a jelentési és beszámolási kötelezettségekkel kapcsolatos előírások,
- az indirekt adók esetében változhat az adókivetés struktúrája, különös tekintettel a szolgáltatásokra és az immateriális javakra,
- a személyi jövedelemadók esetében könnyebben elérhetők lehetnek a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos információk.
És ami miatt fájhat a magyarok feje
Világszerte egyre több ország alkalmazza az áfát, számuk jelenleg meghaladja a 160-at. Malajzia és a Bahamák idén döntött az új típusú adó bevezetéséről, India és az Öböl országok pedig jövőre tervezik ugyanezt. Tim Gillis, a KPMG indirekt adózási részlegének vezetője szerint az optimális áfa-kulcs 15 és 20 százalék közé esik, amit a legtöbb ország középtávon valószínűleg el is ér. Az európai országok többségében az áfa-kulcs jelenleg is ebbe a sávba esik.
Magyarország nem tartozik ebbe a csoportba, a legmagasabb általános áfa-kulccsal rendelkezik Európában. A jelenlegi adópolitika a fogyasztást terhelő, forgalmi típusú adóbevételek arányának növelését tervezi a jövedelemadókból származó költségvetési bevételekhez képest, ezért középtávon nem várható az általános áfa-kulcs mértékének drasztikus csökkentése.
mfor.hu
