Várhatóan egyik utolsó elemzését publikálta szerdán a januártól megszűnő Költségvetési Tanács, mely a középtávú makrogazdasági és költségvetési prognózisát frissítette. A Tanács szakemberei azzal számolnak, hogy mindenki visszalép majd az állami nyugdíjrendszerbe, így jövőre rekordtöbblet lehet a büdzsében, utána viszont az egyszeri tételek eltűnésével megint bajban lehetünk.
Jövőre örülhetünk a nyugdíjvagyonnak
A 2011-es rekordtöbblet után évi 4-5 százalék lehet a költségvetés hiány a következő években további intézkedések nélkül - vélik a Költségvetési Tanács szakemberei. A deficit nagyságát alapvetően meghatározza, hogy a 3 százalék körüli gazdasági növekedés egyenlegjavító hatását ellensúlyozzák a 2012-ben és 2013-ban hatályba lépő adócsökkentések.
"A Tanács és a kormány középtávú kitekintésében szereplő egyenlegek közti különbség 2011-14 között folyamatosan növekszik; 2013-ban és 2014-ben a rés már meghaladja az 1000 milliárd forintot" - figyelmeztetnek a szakértők. "A rés kiszámításánál nem vettük figyelembe az adórendszer esetlegesen bekövetkező, de törvényjavaslatként még nem megfogalmazott változásait" - teszik hozzá.
A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat összesen 529 milliárd forint folyó bevétellel számol a magánnyugdíjpénztárból átlépők vagyonával összefüggésben, míg a KT középtávú kitekintése a tagok teljes átlépésével számol, vagyis azzal, hogy a pénztárakban felhalmozott teljes eszközérték (december végére várhatóan 3072 milliárd forint) állami felügyelet alá kerül.
"A külső tételek esetében a legfontosabb változás a társasági adót érinti: az adóbevétel elmaradhat novemberi előrejelzésünktől" - állapítják meg a Tanács szakértői. Ennek egyik okát a bankok nyereségességéről publikált újabb adatok jelentik. Az MNB által publikált "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" (2010. november) kiadványa szerint a bankrendszer adózás előtti eredménye 2010 első három negyedévében 2009 azonos időszakához képest 60 százalékkal mérséklődött. Ez alapján a társasági adóban mintegy 25 milliárd forint bevételkiesés várható 2010-re a novemberi előrejelzéshez viszonyítva. Továbbá, amennyiben a pénzügyi szervezetek profitja – a bankrendszert nem számítva – a bankrendszeréhez hasonló mértékben csökkent, akkor akár összességében 35-40 milliárd forintot is elérheti a társasági adóbevétel éves csökkenése a novemberi előrejelzéshez képest. A csökkenés bázishatása miatt a következő évekre is romlik a társaságiadó-előrejelzés.
Hol lesz itt 5 százalékos növekedés?
A KT makrogazdasági pályájának elkészítése az érvényben lévő 3 százalékos inflációs cél követésére épül, viszont a legutóbbi időszakban napvilágot látott információk szerint a kormány ezt a jövőben – egyelőre nem nyilvános bevezetési dátum mellett – 3,5 százalékra kívánja emelni. Ezért lehetséges, hogy a piaci várakozásokon keresztül az inflációs cél 0,5 százalékpontos növelése már elkezdett beépülni a forint állampapíroktól elvárt hozamokba - főként az éven túli lejáratok esetében, de ezt jelenleg egyértelműen megítélni nem lehet. Így az előbb kifejtett érvek miatt ugyan a makrogazdasági pálya nem veszi figyelembe az inflációs cél várható megváltozását, de az állampapírok piacán keresztül az már befolyásolhatta az adósságszolgálatot.
"A makrogazdasági előrejelzésben a gazdaság hosszabb távú, változatlan szabályozás melletti trendfolyamataiból indulunk ki. A hosszú távú folyamatokról alkotott képünk novemberhez képest nem változott. Már a pénzügyi válságot megelőző időszak alatt is alacsony, 1–2 százalék közötti szintre csökkent a magyar gazdaság trend szerinti növekedése" - szögezik le az elemzők.
A KT szerint a jövő évi 3 százalékos növekedés még nem tűnik elérhetetlennek, ők 2,9 százalékkal kalkulálnak. Utána azonban a növekedés beragad kicsivel 3 százalék felett, 2012-13-ban sem haladja meg a 3,5 százalékot szemben a kormány 5 százalék körüli várakozásával.
A szakemberek szerint a szigorú hitelkínálati korlátok visszafoghatják a fogyasztást rövidtávon, 2011-től azonban a korlátok lazulásával nőhet a belső fogyasztás. "A rendelkezésre álló nettó jövedelmet a személyi jövedelemadó módosítása kedvezően befolyásolja, aminek következtében 2014-re már elérhető a válság előtti fogyasztási szint" - állapítja meg a középtávú előrejelzés.
A beruházások 2010 egészében továbbra is csökkenést mutatnak, és a KT számításai szerint ez a csökkenő trend csak 2011 során fordulhat meg. A várható fellendülésben szerepet kapnak egyedi tényezők, például az autógyártók (Daimler-Benz, Audi, Opel) beruházásai, míg a hitelkorlátok esetleges enyhülése tovább gyorsulást hozhat. A beruházások növekedése 2012-ben érheti el a 6 százalék körüli szintet, majd ezt követően tovább gyorsul, részben a társasági nyereségadó akkor életbe lépő csökkentése, részben pedig a korábbi évekről elhalasztott beruházások megindulása okán. Ugyanakkor jelentős kockázatokat hordoz a válságadók kivezetésének bizonytalansága. Amennyiben a vállalati szereplők a válságadókat tartósnak ítélik meg, úgy a tervezett illetve az elhalasztott projektjeiket teljességgel törölhetik, amely a Költségvetési Tanács egész előrejelzési horizontján alacsonyabb beruházási aktivitást okozhat.
"Összességében azonban elmondható, hogy míg jelentős különbségek vannak az előrejelzésünkben a kormány által a költségvetéshez benyújtott makrogazdasági pályához képest, a Költségvetési Tanács prognózisa közel áll a kormány által közölt Nemzeti Intézkedési Terv alternatív, úgynevezett alappályájához. Úgy véljük, hogy az alappályánál lényegesen magasabb, 5 százalék körüli növekedés és a 400 ezres foglalkoztatás-bővülés eléréséhez további és eddig nem részletezett intézkedések szükségesek" - emelik ki a KT elemzői. Az eddig meghozott intézkedések mellett a kormány számol egy sor olyan, előkészítés vagy tervezés alatt álló intézkedéssel, amelyekkel a kellő információk, illetve jogszabályi előkészítés hiányában ők nem számolhattak - teszik hozzá.
Beke Károly
mfor.hu
