Az alelnök kiemelte: az inflációs és a reálgazdasági folyamatok alacsonyabb kamatszintet indokolnának. A globális befektetői környezet és az ország kockázati megítélése azonban továbbra is törékeny, a dubaji válság hamar éreztette hatását a feltörekvő piacok megítélésében. Ezért a jegybank nem vállalhat elkötelezettséget hosszú távú kamatfolyamat, kamatmérséklés mellett - húzta alá Karvalits Ferenc.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte az alelnök, hogy a tartalék egy részét "vissza kell tartani" ahhoz, hogy a hiány a tervezett 3,8 százalék legyen. Amennyiben a kormány elkölti a tartalék egészét, akkor a hiány 4,3 százalékra emelkedik.
A következő években az ország külső finanszírozási igénye csökkenni fog. Ezzel összefüggésben viszont a háztartásoknak 4-5 százalék nettó megtakarítást kell felmutatniuk.
A világban a válságra adott gazdaságpolitikai válaszokat három pontba foglalta össze Karvalits Ferenc. Ezek a következők: kormányzati gazdaságélénkítő csomagok, a jegybanki alapkamatok csökkentése (nem egyszer nullára), illetve nem konvencionális eszközök alkalmazása.
Magyarországon a korábbi túlköltekezés miatt nem lehetett anticiklikus fiskális politikát folytatni. Így szigorú költségvetési politika kell, hogy stabilizálódjon az ország kockázati megítélése.
Az alelnök felvázolta a válság magyarországi szakaszait is. Az első a Lehman csődje utáni időszak tavaly október-novemberben, amikor a likviditási problémákat kellett kezelni. A második szakasz az átmeneti konszolidáció volt múlt év decemberben, idén januárban. A harmadik szakasz a közép-kelet-európai növekedési kilátások romlása idén február-márciusban, amikor a pénzügyi stabilizáció került újra előtérbe. A negyedik lépcső áprilistól tart, és a G20 találkozó utáni konszolidáció jellemzi.
