A magyar gazdaság esetében nagyon kedvező időszakot élünk. Ismét egy felzárkózó szakaszt láthatunk, amelyre legutóbb az 1999-2005 közötti időszakban volt példa. Ez a mostani 2013-ban kezdődött, előretekintve 2019-ig szinte biztosan eltart a felzárkózás, igaz ez most a korábbinál lassabb. A növekedési ütem előnye nem haladja meg a 2 százalékpontot, mondta el Török Zoltán a Raiffeisen vezető elemzője.
A növekedésben számos pozitív dolog segíti a magyar gazdaságot, hiszen a nemzetközi konjunktúra és a rekord alacsony kamatkörnyezet is hat. A magyar gazdaságpolitika is ösztönzésre törekszik, erre példa a laza monetáris politika is.
A következő másfél évben maradhat a tartósan alacsony kamatkörnyezet és a forint árfolyamánál sem várható komoly elmozdulás, az 310 körüli szinten stabilizálódhat. Ha a forint ettől mégis tartósan eltérne, akkor várhatóan az MNB beavatkozik, ahogy tette azt szeptemberben, amikor az overnight kamatokhoz nyúltak. Az MNB a szigorítás irányába csak akkor fog lépni, ha már az EKB is elkezd szigorítani. De akár fél év is eltelhet azEurópai Központi Bank lépése után. Az MNB nincs kényszerhelyzetben, ha kivárnak, az a forint minimális gyengülését hozhatja.
A 2018-as és a 2019-es év is választásokkal telik Magyarországon, ami a fiskális politikára hathat. Emiatt folytatódhat a gyors bérkiáramlás, a már korábbi megállapodásoknál akár még nagyobb is lehet ez. Cserében további járulékcsökkentésre kerülhetne sor. A költségvetés mozgástere viszonylag nagy, a hiánya azonban biztosan 3 százalék marad majd.
Idén 3,6, majd 2019-ben 3,2 százalékos lehet a hazai gazdasági növekedés. Amennyiben 2019-ben elkezdődik az EKB kamatpolitikájának konszolidációja, akkor a magyar gazdaság helyzete is változhat. Ráadásul várhatóan az EU-s pénzek a mostani gyors felhasználás után kifutnak, így 2020-tól egy alacsonyabb növekedési pályára állhatunk, ekkortól 2-2,5 százalékos szint tűnik reálisnak.
A magyar felzárkózás egy örömteli folyamat, hiszen a mostani időszakban a 28 tagországból 10 távolodik az átlagtól, és csak 18 tud konvergálni az uniós átlaghoz. 2020-25-re az EU-s átlag 75 százalékát érhetjük el, ami önmagunkhoz képest jelentős előrelépés, a régiós versenytársakat ugyanakkor valószínűleg nem fogjuk utolérni.
Az infláció a tavalyi nullás szinthez képest lassan emelkedik, és elérte a 2 százalékos szintet. Ha az üzemanyagoktól tisztított inflációt nézzük, akkor is ugyanezt a folyamatot láthatjuk. A bérinfláció egyértelműen hatással van az árak növekedésére. A 10 százalék feletti bérkiáramlás jövőre is folytatódik, ennek hatására jövőre megközelíthetjük a 3 százalékos inflációs célkitűzést. Mindez azonban várhatóan az MNB lépéseit nem fogja befolyásolni.
mfor.hu
