Thomas Mirow az EBRD pénteken kezdődött londoni éves közgyűlését hivatalosan is megnyitva, a részvényes országok képviselői előtt tartott délutáni előadásában azt mondta, hogy gazdaságpolitikai döntéshozók, üzletemberek és újságírók mostanában mindig ugyanazt a két kérdést teszik fel neki: mikor ér véget a válság legrosszabb időszaka, és mit kell tenni a továbbiakban.
Mirow szerint az első kérdésre az EBRD válasza az, hogy a bank az idei évre jósolja a recesszió mélypontját, és 2010-re várja a fellendülés kezdeti szakaszát.
Az EBRD - múlt héten Londonban kiadott friss, erősen rontott prognózisában - a tevékenységi területéhez tartozó harminc közép-kelet-európai, délkelet-európai, illetve közép-ázsiai országban átlagosan 5,2 százalékos visszaesést jósolt 2009-re, az előző, januári előrejelzésben szereplő 0,1 százalékos növekedési várakozás helyett.
A magyar gazdaságra adott idei előrejelzését a bank 5 százalékos GDP-mínuszra módosította az év elején valószínűsített 2 százalékos visszaesésről.
Tevékenységi területének egészén az EBRD 2010-re azonban már 1,4 százalékos átlagos növekedést vár.
Thomas Mirow pénteki beszédében kijelentette ugyanakkor, hogy irreális lenne a kétszámjegyű növekedések, a rekordszintű befektetések és a szabadon hozzáférhető finanszírozások korszakának visszatértében reménykedni. A bankelnök szerint a feladat a fenntartható és tartós növekedés elősegítése.
A további teendőkről szólva azt mondta: alapvető jelentőségű kérdés az állam jövőbeni gazdasági szerepvállalása.
Mirow úgy fogalmazott: jóllehet az állami beavatkozás jelenlegi mértéke nyilvánvalóan nem lehet állandó megoldás, a teljesen szabályozatlan piac sem jelenti azonban a helyes választ.
Az EBRD elnöke kiemelte: gazdasági és társadalmi stressz sújtja ugyan a pénzintézet működési országait, de figyelemre méltó, hogy nem volt rendszerszintű bank- és valutaösszeomlás, nem történt fordulat a reformokban, és nem érte kihívás a térség demokratikus rendszereit, más szóval a felzárkózó térség korábbi válságainak rendre visszatérő elemei jelenleg jórészt hiányoznak.
A bank londoni székházában tartott pénteki nyitóbeszédében Mirrow felidézte, hogy a válság az EBRD-t magát sem kímélte: tavaly veszteséges volt, először az 1998-as oroszországi fizetési válság óta. A tartalékolás után számolt 602 millió eurós nettó veszteséget jórészt a bank térségi befektetési portfoliójának leértékelődése okozta.
