A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken hozta nyilvánosságra a reálkeresetek januári és februári alakulását: az év első két hónapjában 4,3 százalékkal estek vissza az inflációval korrigált bérek.
Ebben egyszeri tételek is szerepet játszottak: januárban a közszféra tizenharmadik havi bérének megvágása, míg februárban a pénzügyi szektor bónuszainak jelentős csökkentése volt kiemelt hatással a bérek alakulására.
Az éves adat ennél jobb lehet
"Várhatóan éves szinten is csökkennek majd a reálkeresetek, azonban ennek mértéke kisebb lehet, mint az első két hónapban. Arra számítok, hogy idén 2-2,5 százalékkal érhetnek kevesebbet a fizetések" - mondta el kérdésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Korábban a GKI és a Pénzügykutató is hasonló mértékű, 2-3 százalékos visszaeséssel számolt.
"Egyelőre sok a bizonytalanság, nem lehet tudni például, megvalósul-e a személyi jövedelemadó sávjának tervezett kitolása. Az ugyanis egy kis javulást hozhatna a nettó bérek tekintetében" - vélekedik Suppan Gergely.
Az elemző szerint az is elképzelhető, hogy a tervezett tb-járulék csökkentés esetén a cégek egy része dolgozói fizetésébe építi be a megspórolt pénzt, azonban ez vélhetően keveseket fog érinteni. Szintén kérdéses, milyen hatással lesz a reálbérek alakulására, hogy egyre több cégnél vezetnek be négynapos munkahetet, és ennek megfelelő arányban csökkentik a fizetéseket.
Az is bizonytalan, hogy az új kormány mit akar kezdeni a közszféra tizenharmadik havi bérével - elképzelhető, hogy teljes egészében elveszi azt. Tavaly novemberben még úgy nézett ki, hogy teljesen megszűnik, később azonban a költségvetési tartalék terhére részben visszaadták pótlékok formájában. Jelenleg bruttó 180 ezer forintig mindenki megkapja havonta a bér 8,33 százalékát pótlékként, felette pedig egységesen havi 15 ezer forintos pótlék jár. "A januári reálbér-adatokat például jelentősen befolyásolta, hogy tavaly akkor fizették ki a tizenharmadik havi bér első felét egy összegben" - vélekedik Suppan Gergely.
2010 második felétől kereshetünk többet
"A jövő év második felétől lehet arra számítani, hogy nőnek majd a reálkeresetek. Addigra várakozásaink szerint az infláció is beáll egy alacsonyabb pályára" - mondta a Takarékbank elemzője. Hozzátette: lehetnek havi kilengések, hiszen például elképzelhető, hogy ha a pénzügyi cégeknek jól sikerül az idei évük, akkor jövő februárban ismét magasabb bónuszokat fizetnek majd.
Suppan Gergely szerint a válság végén valószínűleg emelkedni fognak majd a bónuszok, de várhatóan nem érik el a korábbi szintet. Az utóbbi időben világszerte többen felemelték hangjukat a bankárok és a brókerek túlzottnak vélt jutalmai ellen, azonban a szakember szerint ez kétélű fegyver: "A tengerentúlon és Nyugat-Európában már most is jelentős adóbevétel-kiesést okozott a bónuszok megvágása" - hangsúlyozta.
Nettó 120 ezret kapunk átlagban
A KSH pénteken közölt statisztikájából az is kiderült, hogy az év első két hónapjában a nettó átlagkereset 119 300 forint volt hazánkban. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak átlagosan 88 ezer forintot vihettek haza, míg a szellemi foglalkozásúak 151 800 forintot kerestek. Ez összességében 1,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban - ezen belül a versenyszférában 2,7 százalékkal nőttek a bérek, az állami szektorban viszont 10,4 százalékos volt a csökkenés, jórészt a tizenharmadik havi bér számításának változása miatt.
Néhány szektorban jól jártak a dolgozók: az energiaiparban például átlagosan 11,4 százalékkal emelkedtek a bérek, az ingatlanszektorban 10,8 százalékos pluszt regisztráltak, míg az információ és a kommunikáció területén átlagosan hat százalékkal kerestek többet a dolgozók.
Beke Károly
