Bár a 2007 negyedik negyedévi GDP-adat csalódást keltett, két biztató folyamat mégis kiolvasható volt belőle. Egyrészt az export és az import közötti növekedési rés lassabban zárul a feltételezettnél, másrészt a beruházásoknál már kisebb fellendülés jelei mutatkoznak. Ezzel együtt továbbra is nyomott a lakossági fogyasztás alakulása, a rövidtávú kilátások még közel sem bátorítóak, így 2008-ban mintegy két százalékos GDP-bővülés várható, mondta el keddi sajtótájékoztatóján Oszlay András, az ICEG EC gazdasági kutatóintézet tudományos munkatársa.
Becslései szerint 2009-ben már egyértelműen fellendülő belföldi kereslettel, illetve közel azonos ütemben bővülő exporttal és importtal lehet számolni, ami 3,1 százalékos GDP-bővülést eredményezhet.
7,25-re csökkenhet az alapkamat
A szakember szerint 2008 egészében összességében hat százalékos éves infláció várható, ami 2009-ben 4,1 százalékra csökkenhet. A fogyasztói árak egyébként az idei első negyedévben magasan maradtak, 2007 azonos időszakához képest 6,9 százalékkal növekedtek. Az ezen belül különösen gyorsan növekvő élelmiszerárak területén azonban a legutóbbi adatok alapján már érzékelhető a lassulás, és csillapodóban van az energiaárak és a szolgáltatások árindexének növekedése is.
Ami az alapkamat várható alakulását illeti, a Magyar Nemzeti Bank 2008 második felétől ismét kamatcsökkentési pályára léphet: a közelmúltban nyolc százalékra emelt jegybanki alapkamat 2008 végére 7,25, 2009-re pedig hat százalékra mérséklődhet az ICEG tanulmánya szerint.
A magyar gazdaság amúgy is egyik legkritikusabb pontjának számító foglalkoztatást tekintve rossz hír, hogy a foglalkoztatási ráta 2008 elején többéves mélypontra süllyedt. Ez egyrészt a legnagyobb visszaesést elszenvedett szektorokban és a költségvetési szférában bekövetkezett elbocsátásokra, másrészt az aktivitás visszaesésére vezethető vissza.
Csak az alacsonyabb keresetűeknél nőnek a reálbérek
A piaci szolgáltatások gyorsuló növekedése azonban új munkahelyek teremtésével járhat, így a munkanélküliség az év átlagában hét százalékra csökkenhet, és ez a trend 2009-ben folytatódhat. A reáljövedelmeket tekintve idén csak az alacsonyabb fizetéssel rendelkezők számolhatnak némi növekedéssel, a magasabb keresetűek esetében csak 2009-től várható javulás.
Pozitívum, hogy a bevételi oldal erős növekedésének köszönhetően 2007-ben túlteljesült a tervezett fiskális deficitcsökkentés: a költségvetési hiány a GDP arányában 5,5 százalékra mérséklődött, s az államadósság sem nőtt számottevően tovább a GDP 66 százalékáról. Mivel 2008-ban még csaknem garantált a bevételi oldal további javulása, a négy százalékos GDP-arányos hiánycél elérését aligha fenyegeti veszély.
Hiányoznak a szerkezeti reformok
Borúlátásra ad viszont okot, hogy a kiigazítás továbbra is a növekedést leginkább lassító beavatkozásokon alapul, nem pedig érdemi szerkezeti reformokon. Így mind a 2008 utáni további hiánycsökkenés, mind a növekedésbarát fiskális politika garanciái hiányoznak, s ez - az ICEG előrejelzése szerint - problémákat jelenthet 2009-től kezdődően.
Menedzsment Fórum
