Egyelőre szavakkal nyugtatnak
Európa vezető politikusai a múlt héten látták elérkezettnek az időt, hogy megszólaljanak és megpróbálják megnyugtatni a befektetőket. Először csütörtökön Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke egy londoni konferencián beszélt arról, hogy a jegybank kész minden eszközt bevetni az euró védelme érdekében, amire a törvény lehetőséget ad. Ezt követően pénteken Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök hasonló tartalmú közös nyilatkozatot adtak ki. A nyugtatásra szükség is volt, hiszen a múlt hét elején az euró az 1,20-as lélektani határt közelítette a dollárral szemben, amire 2010 tavasza óta nem volt példa, míg a spanyol tízéves kötvények hozama 7,5 százalék fölé emelkedett.
A szóbeli intervenció egyelőre sikeres volt, hiszen az euró 1,23 közelébe ugrott vissza a dollárral szemben, míg a spanyol kötvények most 6,6 százalékon forognak. Kérdés azonban, hogy a piac meddig nyugszik meg csak a szavaktól, és mikor vár már konkrét lépéseket. Most a jelek szerint csütörtökig tarthat a türelem, akkor tartja ugyanis aktuális kamatdöntő ülését az EKB, a befektetők a jegybank közleményéből vagy a döntést követő sajtótájékoztatótól konkrétumokat várnak a múlt héten belengetett további intézkedésekkel kapcsolatban.
A lehetséges intézkedések köre egyébként meglehetősen szűk az EKB asztalán: elemzők szerint a kamatcsökkentés, az újabb hosszú távú refinanszírozási program, a fedezeti kör bővítése vagy a közvetlen kötvényvásárlás jöhet szóba. Sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy a bankok újabb forráshoz juttatása nem biztos, hogy segítene a jelenlegi helyzetben, hiszen nem likviditáshiány van a piacon.
A legtöbben talán a kötvényvásárlási program felújítására számítanak az EKB-tól, mely korábban már vásárolt a piacon a bajba jutott államok papírjaiból. Most azért lehet erre ismét szükség, mert a spanyol tízéves kötvények hozama május eleje óta 6 százalék felett van, márpedig szakemberek szerint ez a szint hosszútávon fenntarthatatlanná teszi az adósság finanszírozását. Elképzelhető, hogy az európai jegybank most, közel három hónap után érzi úgy, hogy a magas hozamszint már veszélyes lehet.
Egyelőre annyi látszik biztosnak, hogy csütörtökön magyar idő szerint 13:45-kor hozza nyilvánosságra döntését az EKB, majd háromnegyed órával később kezdődik Mario Draghi sajtótájékoztatója. Ha ott sem kapnak a befektetők konkrét válaszokat a még nyitott kérdéseikre, akkor könnyen lehet, hogy ismét a pesszimizmus kerül majd előtérbe a piacokon.
Szeptemberben jöhet el az igazság pillanata?
Miközben mindenki az EKB-ra vár, a Reuters arról ír, hogy heteken belül végleges megoldást kellene találni az eurózóna adósságválságára, a hírügynökségnek nyilatkozó uniós tisztségviselők is tisztában vannak azzal, hogy szeptemberben így vagy úgy, de el kell dönteni a kérdést. A Reuters hétfői beszámolója szerint a szeptember hónap több szempontból is fordulópont lehet a valutaunió számára. Egyrészt a német alkotmánybíróság várhatóan ekkor hozza meg döntését az állandó európai mentőmechanizmusról, emellett Hollandiában parlamenti választásokat tartanak, Görögország pedig elkezdi újratárgyalni a korábbi mentőcsomagok feltételeit. Emellett pedig döntést kell hozni Spanyolország és Olaszország sorsáról, a közgazdászok egyre nagyobb része ugyanis úgy véli, hogy a spanyoloknak is mentőcsomagra lesz szükségük. Ez pedig a korábbiaknál jóval nagyobb megterhelést jelentene, hiszen a becslések szerint egy spanyol csomag a korábbi görög, ír és portugál mentőövek duplája lenne, az olasz pedig még annak is a kétszerese.
"Közel húsz éve, mióta uniós ügyekkel foglalkozom, sosem láttam még a mostanihoz hasonló helyzetet. Most nagyon nehéz meghozni a jó döntéseket, és közel sem biztos, hogy sikerül megtenni azokat" - mondta egy név nélkül nyilatkozó brüsszeli diplomata a hírügynökségnek.
Szakértők szerint az Európai Unió jelenleg nem tudna kezelni egy említett méretű spanyol és olasz mentőcsomagot. "Az elmúlt két évben folyamatosan levegőt fújtunk a gumicsónakba, melynek az alján szökött ki a levegő. Mostanra azonban olyan nagy a lyuk a csónak alján, hogy nem tudjuk elég gyorsan pumpálni bele a levegőt" - érzékeltette a helyzetet egy uniós diplomata.
Beke Károly
mfor.hu
