Szeptemberben még azt remélhette a piac, hogy az infláció mértéke lassulni fog, hiszen hosszú hónapok 8 százalékos üteme után végre 6,4 százalékra mérséklődött a pénzromlás. A ma publikált adatok azonban a várakozásokkal éppen az ellentétes folyamatokat mutatnak, hiszen a KSH jelentés alapján az infláció 6,7 százalékos volt októberben.
Az infláció gyorsulásának fő oka az élelmiszerek árának emelkedése, amelyek sajnos rakéta sebességgel mentek fel, ám például a gyógyszerárak is sokat rontottak a helyzeten, hiszen egy hónap alatt 2,7 százalékkal lettek drágábbak. Tetézi a bajt, hogy a következő hónapokban fog érződni a nyersolaj világpiaci árának emelkedése, amely itthon tetemes üzemanyagár növekedést okozott már idáig is. A napokban megjelent hírek szerint pedig a közüzemi szolgáltatások díjainál is kétszámjegyű emelkedésre lehet számítani, amely szintén a növekvő infláció felé hat. Török Zoltán szerint ezen okok miatt rövid távon az inflációs kilátások kedvezőtlenek: novemberben és december 7 százalék feletti lesz az infláció és még 2008 első negyedében is 6 százaléknál nagyobb drágulásra fölötti lehet majd.
Meglódultak az élelmiszerárak
A KSH adatai között olvasható az is, hogy az elmúlt 12 hónap alatt, 2006. októberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt 54,6, az idényáras élelmiszerek 36,7, a tojás 21,2, a kenyér 20,4, a péksütemények 19,2, az étolaj 17,8, valamint a baromfihús ára 15,4 százalékkal.
A háztartási energia átlag feletti 10,7 százalékos áremelkedésén belül, a távfűtés 36,4, a vezetékes gáz 11,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások átlaggal megegyező áremelkedésén belül a csatornadíj 11,8, a szemétszállítási díj 10,7, a vízdíj 9,0 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek árnövekedése (5,4 százalék) átlag alatti volt, ezen belül ugyanakkor a gyógyszer, gyógyáru 19,6 százalékkal került többe, mint 2006. októberben. Szintén átlag alatt drágultak a szeszes italok, dohányáruk (5,3 százalék),valamint a ruházkodási cikkek (0,5 százalék). A tartós fogyasztási cikkek körében pedig árcsökkenés (1,5 százalék) volt megfigyelhető.
A vártnál magasabb infláció oda vezethet, hogy beszűkül a kamatcsökkenések lehetősége. Az idén novemberben nagy valószínűséggel már nem lehet kamatot csökkenteni, a december kamatvágás valószínűsége is csökkent, és jövőre is a vártnál csak kisebb mértékben mérséklődhet a jegybanki alapkamat. A magasabb kamatszintnek több negatív következménye is lehet, így például az államadósság terhei növekednek, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja az államháztartási hiány alakulását - vélekedett Török Zoltán.
Varga M. István
