"A kínai szándék Európa támogatására, hogy megbirkózzon a szuverén adósságválság okozta problémákkal őszinte és komoly" - hangoztatta Ven Csia-pao (Wen Jiabao) Herman Van Rompuynak, az Európai Tanács elnöke és Jose Manuel Barrosó, az Európai Bizottság elnöke jelenlétében, újságírók előtt.
Van Rompuy üdvözölte Kína szándékát, amire korábban - Angela Merkel február eleji látogatásakor - némileg konkrétabban utalt, vagyis, hogy megfontolja befektetéseit európai szuverén kötvényekbe, részvételét az ideiglenes euróövezeti mentőalapban (EFSF) és az azt felváltó euróövezeti stabilitási mechanizmusban (ESM), illetve támogatását a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül. "Arra számítunk, hogy a nagymértékben eladósodott országok megerősítik költségvetésük konszolidációját, csökkentik a hiány kockázatát" - húzta alá ugyanakkor a kínai kormányfő azzal, hogy országa reméli, az EU hamarosan belső megegyezésre jut, meghozza a politikai döntést, és a nemzetközi közösségnek tisztább és erősebb üzenetet küld politikai válaszait illetően.
Sajtójelentések szerint az EU vezetői a tárgyalásokon további piacnyitást kértek Kínától, felhozták a beruházások védelmét és a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását. A sajtótájékoztatón több alkalommal elhangzott: egyeztettek egy úgynevezett "beruházási szerződés" kidolgozásáról, illetve későbbi elfogadásáról is.
Jose Manuel Barroso az üzleti csúcs plenáris ülésén elmondott beszédében kulcsfontosságúnak nevezte a Kína és az EU közötti kapcsolatokat. Emlékeztetett arra, hogy a két fél közötti kereskedelmi kapcsolat 1992-ben szinte alig létezett, míg 2011-ben meghaladta a 560 milliárd eurót. Az EB elnöke utalt rá, a két gazdaság szorosan összefonódott, s miközben méltányolta Kína készségét a segítségre, megjegyezte: Európa talpra állásában és a világ pénzügyi stabilitásában Kína is érdekelt. "Meghatározó, hogy kapcsolatunk annak ellenére tovább bővüljön, hogy a növekedés globálisan lelassult" - állapította meg Barroso, hozzátéve, hogy a két gazdaság központi pillére a globális gazdasági lendületnek.
A csúcstalálkozóról 31 pontos közös közleményt adtak ki, amelyben egyebek mellett - most először - utalnak a piacgazdasági státus (MES) kérdésének átfogó módon történő, mielőbbi rendezésére. Az EU még nem ismerte el Kína piacgazdasági státusát, amit Peking igen rossz néven vesz, s rendre felhánytorgat Brüsszelnek.
A 14. Kína-EU csúcstalálkozót eredetileg tavaly októberre hívták össze Tiencsin (Tianjin) városba, de az EU vezetőinek kérésére elhalasztották. A mostani tárgyalások eddig ismert eredményeit tekintve nem született áttörés, sok kérdésben nem közeledtek az álláspontok; sem az EU két vezetője, sem a kínai kormányfő nem mutatott elégedettséget.
MTI
