Ellentétben a célok és a tervek
"A kormány gazdaságpolitikai célrendszere verbálisan megmaradt, de az intézkedésekben ez nem mutatkozik meg. Éppen ezért mondom azt, hogy skizofrén gazdaságpolitika jellemzi a jelenlegi kormányt" - mondta a Raiffeisen Bank szerdai befektetői konferenciáján Kolosi Tamás, a Tárki elnöke.
A szakember szerint a fenti probléma fő oka az lehet, hogy a kormány is csak a választások után szembesült a megváltozott helyzettel. Korábban ugyanis arra számítottak, hogy a strukturális reformok elindításával akár 6 százalék fölé is mehet a költségvetési hiány. Azonban közbejött a görög válság, és az IMF, valamint az EU megvétózta a hiánycél felemelését. "Ezzel a kormány szinte lehetetlen helyzetbe került, hiszen valamit akart csinálni, majd rákényszerítették arra, hogy annak szinte az ellenkezőjét tegye" - véli Kolosi. Szerinte ezzel a lépéssel kezdődött az improvizációk máig tartó sora a gazdaságpolitikában. Ráadásul ezek az improvizációk úgy indultak el, hogy semmilyen hatásvizsgálat nem történt az intézkedések kapcsán.
"A kormány olyan gazdaságpolitikát indított el, amelyik éppen nem a szerkezeti problémákra koncentrál. Az elején az adócsökkenéstől várták a kivezető utat, majd világossá vált, hogy az egy zsákutca. Ennek korrigálására született tavasszal a Széll Kálmán Terv, mely meghirdette az államadósság elleni harcot" - mondta a konferencia kerekasztal-beszélgetésében Mellár Tamás. A KSH egykori elnöke szerint ez utóbbi kevésbé hazardírozó gazdaságpolitika, mint a korábbi, az adócsökkentéssel az adósság kinövése életveszélyes politika lett volna.
"Egyébként volt reális alapja annak a gazdaságpolitikának, amit a kormány végre akart hajtani. A választások előtt biztató tervek voltak, azonban azokból végül semmi nem lett, a kormány gazdaságpolitikája rögtönzésekbe torkolt" - tette hozzá Mellár.
Nem elég az adósságra koncentrálni
Kolosi Tamás a beszélgetésben kiemelte: a meghirdetett szerkezeti reformokból egyelőre semmit nem lát, csak verbálisan hajtotta végre azokat a kormány. "A Széll Kálmán Terv nem más, mint annak terve, hogyan lehet pénzt kivenni az újraelosztásból. A kezdetek óta arról van szó, hogy a kormánynak forrásra van szüksége, hogy nagyobb legyen a mozgástere" - véli Mellár Tamás.
A KSH volt elnöke szerint 2012-ben legalább kétkulcsos lesz a személyi jövedelemadó. Ezzel 500 milliárd forintot hagynak a gazdaságban úgy, hogy annak érdemi gazdaságélénkítő hatása nincs, mivel a magas keresetűeknél hagyja a kormány, ők pedig inkább megtakarításra vagy importra fordítják a pluszpénzt. Mellár szerint ha optimisták vagyunk, akkor jövőre fél-egy százalék lesz a gazdaság növekedése, míg ha pesszimisták, akkor egyszázalékos visszaesésre készülhetünk. Kolosi Tamás hozzátette: a felső réteg legalább addig nem fog fogyasztani, amíg nem bizakodnak.
"A gazdaságpolitikának nem lehet alapvető célja az államadósság csökkentése, mivel az csak egy jelenség, annak jele, hogy a gazdaság nem működik rendesen" - véli Mellár Tamás, egyetemi tanár, a KSH és a Századvég Gazdaságkutató volt elnöke. Éppen ezért szerinte az adósságcsökkentés csak pótcselekvés lehet. Az államadósságot lehet például csökkenteni a nyugdíjpénztári vagyonnal, de azzal az állam egy implicit adósságot vállal magára, mivel a nyugdíjasokat később el kell látnia.
Beke Károly
mfor.hu
