Az idei és a jövő évi költségvetési hiány is magasabb lehet négy százaléknál - véli Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője. Több kockázat is övezi a jövő évi hiánycél teljesülését: a költségvetési intézmények késleltetett kifizetései a jövő évi elszámolásban jelentkezhetnek, a helyi önkormányzatok pedig rekordmagas, GDP-arányosan 2 százalékos likvideszköz-állomány felett rendelkezhetnek, aminek elköltése jelentős kockázatokat hordoz magában. A közösségi közlekedés vállalatainak elvonásai megfelelő struktúraátalakítás hiányában további pótlólagos költéseket indukálhatnak, akár már jövőre. E három kockázati tényező hatására a jövő évi deficitarányos hiány magasabb lehet a korábban prognosztizáltnál - tette hozzá a szakember.
A 2010-es bevételek terén az OTP Bank elemzője úgy számol, hogy az szja-ra és a tb-járulékra vonatkozó várakozások teljesülhetnek, de az áfa-, a társaságiadó- és az ingatlanokhoz kapcsolódó bevételek egyenként 20-20 milliárd forinttal maradhatnak el a tervezettől. A növekedést illetően a szakértő derűlátóbb, mint a kormány: mindössze 0,3 százalékos GDP-visszaeséssel számol 2010-re. A magyar kormányzatnak nincs lehetősége anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni - jegyezte meg -, ezért a növekedési lehetőségeket alapvetően a külgazdasági partnerek teljesítménye határozza meg, a belső keresleti komponensek továbbra sem tudnak majd pozitívan hozzájárulni a felíveléshez.
Az egyszeri tételek nélkül számolva lényegesen magasabb, akár 5,5 százalékos is lehet a 2010-es GDP-arányos költségvetési hiány - mondta a Napinak Barcza György, a K&H elemzője. A kockázatok mind bevételi, mind kiadási oldalon számottevőek: az áfa-, az szja- és a jövedéki adóbevételek a GDP-hez viszonyítva 0,5-1 százalékkal maradhatnak el és a kiadási oldalon is várható egy 0,5 százalékos túlköltekezés. Az önkormányzatok költései a normatíva csökkenése miatt nőhetnek meg, továbbá a jövő évi választások is kockázatot hordoznak magukban - figyelmeztetett Barcza. A 2010-es adóváltozásokkal kapcsolatban a K&H szakembere úgy véli, az szja-csökkentés jó lépés, de félmegoldás, ugyanis az összes teher nem változik, így ennek valahol meg kell majd jelennie elvonás formájában.
Szakértői berkekben korábban felmerült, hogy a Bajnai-kormány még a választásokig hátralevő időben megkezdheti az eurócsatlakozás előkészítését, az ehhez szükséges első lépést, az ERM-II rendszer bevezetését azonban jelenleg irreálisnak tartja Barcza György. Az árfolyamrendszerbe való belépés után biztosítani kell, hogy a forint legalább két évig benn maradjon a +/-15 százalékos sávban, márpedig a K&H elemzője szerint a jelenlegi stabilitás csak látszat.
A mostani válság bebizonyította, hogy az eurózónabeli tagság óriási stabilizáló hatással van, ez pont az olyan mutatón látszik, mint például a munkanélküliség vagy a belső fogyasztás, melyek Magyarországon drámai mértékben zuhantak - mondta a Napinak Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Ezért a lehető leghamarabb csatlakoznunk kell az euróövezethez - a szakértő szerint erre legkorábban 2013-ban lehet mód, az ERM-II-be pedig akár már jövőre beléphet Magyarország. Mindezek ellenére 2014 előtt nem valószínű a közös európai valuta átvétele. A kormány által várt makropálya óvatos költségvetési tervezést mutat, a 0,6 százalékos GDP-visszaesésre vonatkozó előrejelzés mértéktartó - véli a Kopint-Tárki kutatási igazgatója, aki akár szerény növekedést is elképzelhetőnek tart 2010-re, írja a Napi Gazdaság.
