2003. június 17. 11:33

A kontrolling szakirodalma a nagy multinacionális cégek igényeihez illeszkedő témákkal és kutatási eredményekkel foglalkozik első sorban. E nagyvállalatok irányítási problematikája egészen más, mint a hazai kis- és középvállalatoké (KKV). Kontrollingra ennek a KKV-körnek is szüksége lenne, ha kézben akarja tartani vállalati teljesítményét, fejlődését. Mit tehetnek a hazai KKV-k? Van-e esélyük kontrolling kiépítésére vagy ez kizárólag a nagyok privilégiuma? Vannak-e sajátosságai a KKV kontrollingnak?

Minden vállalási szál magja egy-egy objektum. Árbevételt hozó vállalási szálak esetén ez valamilyen produktum (termék, termékcsoport, szolgáltatás). Belső szolgáltatás (kiszolgáló folyamat) esetén ez rezsifunkció. Egyedi akciók (fejlesztések, pénzügyi befektetések, hitel/kölcsönfelvételek stb.) esetén az akció.

Ezeknek az objektumtípusoknak a teljes életciklusát követnünk kell. Ennek tipikus szakaszai

  • az előirányzat szakasza (vágy állapot),

  • az elkötelezettség szakasza (amikor az objektumot megvalósító folyamat a valóságban már aktivizálódott, de még nem teljesítette alapvető feladatát, nem állította elő produktumát),

  • az esedékességi szakaszát (teljesített, de pénzügyileg még nem rendezett állapot), illetve

  • a pénzügyileg rendezett szakaszát, amikor már minden hatás könyvelt (a múlt regisztrálása).


Az első szakaszban csak várható (könyvelési és pénzforgalmi) hatásokról, a második szakaszban részben várható, részben tény (könyvelési és pénzforgalmi) hatásokról, a harmadik szakaszban majdnem teljes mértékben tény és a pénzügyi teljesítést érintő várható (könyvelési és pénzforgalmi) hatásokról beszélhetünk. E három szakaszban párhuzamosan kell megjeleníteni a várható- és tényhatásokat, tehát mindig a teljes életciklust le kell fedni.

A visszakövethetőség biztosításának feltételei:

  • Az előirányzat, a kötelezettségvállalás, az esedékesség és a tények szintjén a kezelt objektumok legyenek megfeleltethetők valóságos objektumoknak vagy azok halmazainak

  • Minden könyvelési következményt - várhatóban és tényben - osztatlanul annál az objektumnál kell hagynunk, amihez természetesen és közvetlenül kapcsolódik

  • A teljesítményeket a többfokozatú fedezet-kimutatás logikájában kell közölnünk

  • Ha könyvelési okból a rezsi vagy egyedi akciók költségeit mégis szét kellene teríteni, ezt a számlacsoporton belül elkülönített számlaszámokon kell megtenni, hogy megtartsuk a visszakövethetőséget, mert ez a későbbi korrigáló beavatkozások alapja



A szerző a CONTROLLING Kft. munkatársa

A cikk első része
A cikk harmadik része