A nyílt eljárások aránya egy év alatt 34-ről 48 százalékra nőtt, ugyanakkor a tárgyalásos eljárások száma 58 százalékról 43-ra csökkent. Utóbbiaknál kedvezőtlen tendencia, hogy felük hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, ami tovább szűkíti a nyilvánosságot - mondta az elnök.
Az eljárások értékének több mint fele májusra és júniusra esett, így várható, hogy a tendencia növekvő marad. A nemzeti fejlesztési tervhez kötődő, nagyobb összegű támogatások még nem jelentek meg a közbeszerzésekben, de így is a pályázatok negyedében található uniós pénz - vázolta az első félév adatait Berényi Lajos.
A kis- és középvállalatok nyerték meg a közbeszerzések csaknem háromnegyedét, de értéküket nézve arányuk már csak alig több negyven százaléknál. Ez is magasabb az egy évvel korábbi 36 százaléknál, de az ideális legalább ötven százalékos arány lenne az elnök véleménye szerint.
Az 564 milliárd forint teljes összegből 34 százalék volt az építési beruházás, 33,3 százalék a szolgáltatás és 32,7 százalék az árubeszerzés. A külföldi székhelyű vállalkozások mindössze a teljes érték 1,4 százalékát nyerték el, ami tavaly még három százalék volt, sok beszerzést ugyanis projekttársaságok nyernek el, amelyeknek a vezetői magyar cégek, esetleg a külföldi cég magyarországi leányvállalatai.
Az eljárások számának húsz százalékában indult jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A 248 ügyből száz végződött bírság kiszabásával. Egy évvel ezelőtt a bírság kétszázmillió forint volt, de az idei is növekszik, ha lezárul az 59 folyamatban lévő ügy - ismertette az adatokat Deli Betty döntőbizottsági elnök.
A parlamenti általános vitán túljutott közbeszerzési törvény-módosításból néhány szabályt emelt ki Berényi Lajos, közöttük azt, hogy az igazolásokat csak a nyertesnek kell megkérnie és beadnia, illetve ha döntőbizottsági eljárás indul, akkor annak befejezéséig nem lehet szerződést kötni.
