A közszférában egyre nagyobb a nyugtalanság. A különböző életpályamodellek - a pedagógusoknál, rendőröknél - ugyan javítják a dolgozók egy részének anyagi helyzetét, máshol viszont évek óta hiába várnak béremelésre. Utóbbi körbe tartoznak a Magyar Államkincstár munkavállalói, akik a fizetésük 25 százalékos emelését akarják kicsikarni a kormánytól.
Ennek érdekében július 17-én kétórás sztrájkot terveznek, együttműködve a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével. Állítják, a rövid munkabeszüntetés nem fogja megakadályozni a kincstáron keresztüli tranzakciókat, a bérek, támogatások elszámolása emiatt nem szenved késlekedést.
A kormány részéről Lázár János szólalt meg az ügyben, aki a legutóbbi kormányinfón az mfor kérdésére közölte: nem lesz sztrájk és nem lesz béremelés sem. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanis "minisztériumban nincs sztrájk".
Valami azonban nincs rendben a kincstárnál, s ezt nem csak a dolgozói panaszok jelzik, hanem az is, hogy hirtelen nőni kezdett a tartozásuk.
Március végén még csak 10 millió forint kifizetetlen számlát tartottak nyilván, a legutóbbi adatok szerint azonban április végén már 51 milliónyi értékű számla várt rendezésre.
A tartozás megugrásának okát az állami adatbázis nem részletezi, de az eladósodásnak jellemzően kétféle iránya van: vagy az állam felé nem teljesítik adó- illetve járulékfizetési kötelezettségeiket, vagy a beszállítók nem jutnak hozzá a követelésükhöz.
Napokat, heteket csúszhatnak a kifizetések a közszférában
Feltételezhető, hogy a kincstár esetében inkább az utóbbiról lehet szó. Külső cégektől vásárolnak például szolgáltatásokat, amelyek a kincstár működtetését biztosítják. Ilyen a vagyonvédelem, a takarítás, illetve a kincstári műveletekhez szükséges számítástechnikai berendezések. Természetesen a közüzemi számlák is ide sorolhatók.
Az államigazgatás működésében meghatározó szerepet játszó intézmények között nem csak a kincstár helyzete adhat okot aggodalomra. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tartozása is egyre terebélyesedik.
Egy hónap alatt 751 millió forintról 912 millióra nőtt, vagyis közel egymilliárd forintnál járunk.
A NAV esetében még nagyobb meglepetés lenne, ha az adófizetéssel lennének elmaradva, esetükben még valószínűbb, hogy külső beszállítóikat nem sikerült kifizetniük. (Ők legalább azzal a gonddal nem szembesülnek, hogy az állam nem fordít elég figyelmet a jövedelmük emelésére, a NAV-nál ugyanis készült életpályamodell.)
Természetesen nem kizárt, hogy átmeneti likviditási problémák álltak elő, és a következő időszakban kiegyenlítik a tartozásaikat ezek az intézmények. Tartós adósságot főleg az egészségügyben szoktak felhalmozni: a kórházak az éves rendes adósságrendezés ellenére rendre összehoznak újabb 50-60 milliárd forint tartozást. Idén már közel 30 milliárd forintnál járunk.
A kórházak azonban sokkal intenzívebb kapcsolatban állnak a beszállítókkal: a számlaforgalmuk sokkal nagyobb, mint egy államigazgatási szervnél ez előfordul. Mindenesetre figyelmeztető jel lehet, hogy a kincstár vagy az adóhatóság egyáltalán olyan helyzetbe tud kerülni, hogy akár csak rövid időre is, de nem tudja kifizetni a beérkező számlák egy részét.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
