<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Miközben január 22-én még 5066 milliárd forintnyi magyar állampapír volt külföldiek kezében, addig három héttel később már csak 4783,4. Ez idő alatt 282 milliárdos csökkenés volt, amelyre utoljára 2008-ban volt példa.

A tavaly július eleji 5201 milliárd forintos csúcshoz viszonyítva immár bő 400 milliárd forinttal zsugorodott a külföldiek kezében lévő magyar állampapírok állománya. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint február 12-én egy nap alatt 100 milliárdos volt a csökkenés mértéke, miután lejárt a 2014/C államkötvényünk 440 milliárd értékben. Bár a jelenlegi 4783,4 milliárd forintos állományi szint még éves mélypontnak sem nevezhető, hiszen ez a tavaly március 26-ainál 6 milliárddal több, de a visszaesés intenzitása igencsak meredek. Január 22-én ugyanis még 5084 milliárdnál jártunk, vagyis a 400 milliárdos csökkenésből szűk 300 az elmúlt három hétre esett.

Ha az ÁKK adatsorát visszamenőleg megvizsgáljuk, akkor értékben ilyen intenzív tőkekivonást csak a válság során figyelhettünk meg. Akkor háromhetes (illetve közel háromhetes) periódusokat nézve jóval 300 milliárd feletti tőkekivonást is láthattunk. Ráadásul akkor a folyamat sokkal huzamosabb ideig tartott, és a teljes állományra vetítve százalékosan lényegesen nagyobb volt, mint a mostani. 2010 második felétől ugyanis újra nőni kezdett a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány, és 2012 késő őszére elérte az 5000 milliárdot, azóta pedig 4800 és 5200 között mozog. Igaz, most valamelyest alatta vagyunk.

Ha vetünk egy pillantást a fenti ábrára, akkor a 2008-as összeomlás és annak elhúzódó hatása egyértelműen kirajzolódik. A 2011 őszétől indult IMF-keringőt kiváltó folyamatok viszont kevésbé látványosak, bár azért tetten érhetőek. A 2011. szeptember 14-én még 4015 milliárdra rugó állomány december másodikára ugyanis 3726,4 milliárdra süllyedt. Vagyis három hónap alatt szűk 300 milliárdos csökkenést láttunk. Most viszont három hét alatt (!) figyelhettünk meg ennyit.

Vagyis a mostani „szakadás” igencsak látványos. De nem csak nominálisan, hanem százalékosan is.

Ahogy a fenti ábrán is látható, korábban is voltak hasonló leszúrások. Azok előtt, illetve után viszont intenzív felfutásokat figyelhettünk meg. Baj tehát akkor lehet a mostani állapotból, ha a leszúrást a közeljövőben nem kíséri hasonló nagyságú, de ellentétes folyamat.

A lejáró adósságunkat ugyanis folyamatosan meg kell újítani (az újak kibocsátásával tudjuk a lejárókat kifizetni), így ha a külföldiek ilyen mértékben hosszabb ideig távol maradnak, akkor az adósságkezelő csak a belföldi szereplőkre támaszkodhat (vagy ha rájuk sem, akkor az IMF-re). Bár a lakossági állampapír-állomány dinamikusan fut fel, annak havi bővülése eddig csak egyszer érte el a 100 milliárdos szintet, vagyis egy 300 milliárdos külföldi kivonást egyedül biztosan nem tud kompenzálni.

mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.