A tavaly július eleji 5201 milliárd forintos csúcshoz viszonyítva immár bő 400 milliárd forinttal zsugorodott a külföldiek kezében lévő magyar állampapírok állománya. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint február 12-én egy nap alatt 100 milliárdos volt a csökkenés mértéke, miután lejárt a 2014/C államkötvényünk 440 milliárd értékben. Bár a jelenlegi 4783,4 milliárd forintos állományi szint még éves mélypontnak sem nevezhető, hiszen ez a tavaly március 26-ainál 6 milliárddal több, de a visszaesés intenzitása igencsak meredek. Január 22-én ugyanis még 5084 milliárdnál jártunk, vagyis a 400 milliárdos csökkenésből szűk 300 az elmúlt három hétre esett.
Ha az ÁKK adatsorát visszamenőleg megvizsgáljuk, akkor értékben ilyen intenzív tőkekivonást csak a válság során figyelhettünk meg. Akkor háromhetes (illetve közel háromhetes) periódusokat nézve jóval 300 milliárd feletti tőkekivonást is láthattunk. Ráadásul akkor a folyamat sokkal huzamosabb ideig tartott, és a teljes állományra vetítve százalékosan lényegesen nagyobb volt, mint a mostani. 2010 második felétől ugyanis újra nőni kezdett a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány, és 2012 késő őszére elérte az 5000 milliárdot, azóta pedig 4800 és 5200 között mozog. Igaz, most valamelyest alatta vagyunk.
Ha vetünk egy pillantást a fenti ábrára, akkor a 2008-as összeomlás és annak elhúzódó hatása egyértelműen kirajzolódik. A 2011 őszétől indult IMF-keringőt kiváltó folyamatok viszont kevésbé látványosak, bár azért tetten érhetőek. A 2011. szeptember 14-én még 4015 milliárdra rugó állomány december másodikára ugyanis 3726,4 milliárdra süllyedt. Vagyis három hónap alatt szűk 300 milliárdos csökkenést láttunk. Most viszont három hét alatt (!) figyelhettünk meg ennyit.
Vagyis a mostani „szakadás” igencsak látványos. De nem csak nominálisan, hanem százalékosan is.
Ahogy a fenti ábrán is látható, korábban is voltak hasonló leszúrások. Azok előtt, illetve után viszont intenzív felfutásokat figyelhettünk meg. Baj tehát akkor lehet a mostani állapotból, ha a leszúrást a közeljövőben nem kíséri hasonló nagyságú, de ellentétes folyamat.
A lejáró adósságunkat ugyanis folyamatosan meg kell újítani (az újak kibocsátásával tudjuk a lejárókat kifizetni), így ha a külföldiek ilyen mértékben hosszabb ideig távol maradnak, akkor az adósságkezelő csak a belföldi szereplőkre támaszkodhat (vagy ha rájuk sem, akkor az IMF-re). Bár a lakossági állampapír-állomány dinamikusan fut fel, annak havi bővülése eddig csak egyszer érte el a 100 milliárdos szintet, vagyis egy 300 milliárdos külföldi kivonást egyedül biztosan nem tud kompenzálni.
mfor.hu
