Az első lépés a terület "vizuális rehabilitációja" lesz, az ütemezés pedig azon is múlik, lesz-e módjuk pályázati forrást is igénybe venni a Győr belvárosához közeli "barnamezős" telek végső lakóterületté alakításához. Ha ez sikerül, jövőre elkezdődhet a munka. Ellenkező esetben csak később kezdik a munkálatokat, a társaság ugyanis erre a feladatra nem kíván forrásokat elvonni alaptevékenységeitől.
Az MTI kérdésére Pintér István közölte, jelenleg zajlik a terület rendbetételének költségkalkulációja; az összeg mindenképpen eléri a több százmillió forintot. "Sosem zárkóztunk el attól, hogy ha jön egy befektető, tegye meg az ajánlatát, és mi az igazgatóság elé terjesztjük, de ilyen befektető az utóbbi évtizedben nem akadt" - jegyezte meg az elnök-vezérigazgató. Emlékeztetett arra: a válság következtében nem sikerült megvalósítani azt a tervet, amelynek részeként nagyvárosias lakóövezetet hoztak volna létre ezen a területen.
Jelezte: felmerült annak a lehetősége, hogy több részletben hajtsák végre az óriásingatlan rendbetételét, illetve hasznosítását. A Rába három éve Győr vezetésével közösen jelentette be, hogy egy-másfél évtized alatt megvalósuló, mintegy 150 milliárd forintos győri ingatlanfejlesztéshez keresnek befektetőt.
Az akkori elképzelések szerint a belvároshoz közeli 43 hektáros, volt ipari területen lakó-, munka- és rekreációs helyeket is teremtő projektet indítottak volna. Pintér István elnök-vezérigazgató közlése szerint elsősorban abban érdekeltek, hogy a befektető megvásárolja az ingatlant, s ott maga fejlesszen. A Mosoni-Duna és az 1-es főút közelében fekvő területen alig kell bontani, ugyanakkor az infrastruktúra, noha felújításra szorul, de kiépült. A projektbe a Rába teljes szabad területét bevonnák.
MTI
