Egy hónap alatt 756,9 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, ami immár 26 360 milliárd forintra rúg, vagyis a GDP 88 százalékát teszi ki, derül ki az MNB második negyedévre vonatkozó pénzügyi számláiból.
Az április és június közötti nettó növekedésből 701 milliárd forint köszönhető a háztartások kezében lévő pénzügyi eszközök növekedésének, és 55,9 milliárd a kötelezettségek csökkenésének. Előbbi esetében az állomány 100 milliárd felett nőtt a belföldi befektetési jegyek, a hosszú, éven túli állampapírok és a nem pénzügyi vállalatok részesedéseinél. A kötelezettségek csökkenésében a döntő részt pedig a devizalapú (-47,9 milliárd) fogyasztási és egyéb hitelek, valamint a devizaalapú ingatlanhitelek (-18,5 milliárd) állományi változása hozta.
Ha eltekintünk az átértékelési hatásoktól (pénzügyi eszközöknél ez leginkább a részvények, kötvények árfolyamváltozásának, kötelezettségeknél pedig a forint jegyzésváltozásának a kiszűrését jelenti), akkor tranzakció alapon 455,8 milliárdos növekedést láthatunk. Vagyis a háztartások anyagi helyzetének változása (megtakarítás=jövedelem-költség) ilyen mértékben képződött le a pénzügyi vagyonukban.
Ebből 382,9 milliárdot a pénzügyi eszközök növekedése, 72,9-et pedig a kötelezettségek csökkenése tett ki. Ebben az esetben 100 milliárd forint feletti lakossági pénzbeáramlást láthatunk a hosszú állampapírokba és a belföldi befektetési jegyekbe. A hiteltörlesztések és hitelfelvételek 3 havi egyenlege pedig 81,2 milliárdos megtakarítást mutat. Ebből (is) jól látható a forint árfolyamának kedvezőtlen változása, hiszen hiába a 81,2 milliárdos nettó törlesztés, az állomány csak 65 milliárddal apadt a negyedév során.
Finanszírozási képességek és adósságok
A háztartások nettó pénzügyi vagyonának további növekedése a GDP-re vetítve 6 százalékot tett ki, a nem pénzügy vállalatoké pedig 5,5 százalékot. Ezekből lehetett úgy finanszírozni az államháztartás második negyedéves, GDP-arányosan 3,9 százalékot kitevő pénzügyi hiányát, hogy a külfölddel szembeni finanszírozási képességünk 6,2 százalékot tett ki. (Ennek ellenére, az árfolyamok hatása miatt a nemzetgazdaság külső adóssága meglepő módon nőtt a második negyedévben, Váratlanul és kissé érhetetlenül emelkedett a külső adósságunk)
És csak azért ilyen keveset, mert a pénzügyi vállalatok a devizahitelek elszámolása miatt már a második negyedévben jelentős tartalékokat képeztek, ami hatalmas veszteséget okozott neki, így a pénzügyi vállalatok általában nulla körüli finanszírozási igénye 3,3 százalékra ugrott.
Az államháztartást tehát a második negyedévben 3,9 százalékban kellett finanszírozni, ami miatt annak bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága az első félév végére 25 437 milliárdra, a GDP 85 százalékára ugrott. Ez minimálisan alacsonyabb az előzetesen közölt adatnál.
Mivel az államháztartási adósságfolyamatokkal az előzetes adatok alapján már korábban foglalkoztunk (Államadósság: átléptük a 85 százalékot is), sőt a jegybanki szakértők is rávilágítottak annak alakulására az mfor.hu-n (Az államadósság alakulása 2014 első félévében), ezért ennek elemzésétől jelen esetben eltekintünk.
mfor.hu
