A mutatót készítő VTB Capital értékforgalmazónál és a Markit Economics piackutatónál szerdán közölték, hogy a szám tizenkettedik hónapja volt a növekedést a visszaeséstől elválasztó 50 pont fölött, miután előzőleg tíz hónapon át jelzett visszaesést hónapról hónapra. Mélypontja tavaly februárban volt, 40,0 ponton.
A növekedés lassulását a rendkívüli kánikulának tulajdonították a felmérés készítői, megjegyezve, hogy a több körülmény júliusban is javult: tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, csökkent a bekerülési árak és nőtt a kiszabott árak emelkedésének üteme.
Előzőleg, az orosz feldolgozóipar hétfőn megjelent teljesítménymutatója erősebb növekedést jelzett júliusról. Habár az ütem csak kissé gyorsult a júniusi havi ütemhez képest - a feldolgozóipari mutató 52,7 pontra emelkedett a júniusi 52,6 pontról -, így is a múlt havi fejlődési ütem volt a leggyorsabb 2008. április óta. A mutató január óta jár a növekedést a visszaeséstől elválasztó 50 pont fölött.
Oroszország gazdasága magához tér az elmúlt két évtized legsúlyosabb visszaeséséből. Tavaly átlagosan 7,9 százalékkal csökkent Oroszország hazai összterméke (GDP) - miután 2008-ban még 5,6 százalékkal, 2007-ben 8,1 százalékkal nőtt -, de az idei első félévben már 4,2 százalékos többletet mértek a tavalyi első félévhez képest. A félév végén, júniusban 4,9 százalékos volt a tizenkét havi GDP-növekedés az orosz gazdasági minisztérium tudomása szerint.
Az orosz gazdasági minisztérium jelenleg 4 százalékos egész évi átlagos gazdasági növekedési előrejelzést tart érvényben, de két hete már közölték, hogy ezt hamarosan fölfelé módosítják.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbb - július elején - idénre 4,3 százalékos, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedést jósolt Oroszországnak. Áprilisban az IMF előrejelzése még csak 4,0 százalékos idei, illetve 3,3 százalékos jövő évi GDP-növekedésre szólt.
Az IMF idénre 5,6 százalékos, jövőre 3,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt jósol Oroszországnak a tavalyi, 6,2 százalékos hiány után. A korábbi években Oroszországnak rendszeresen nagy, évente időnként 6 százalékot is meghaladó államháztartási többlete volt.
A javulást főleg az támogatja, hogy az orosz hazai össztermék negyedét adó energia- és nyersanyagexport megdrágult. Az irányadó orosz Ural kőolajfajta 2008 utolsó negyedében átlagosan alig több mint 32 dollárba került a szabadpiacon, most pedig 75 dollár fölött van. Közben az orosz kőolajtermelés júliusban már tizenegyedik hónapja volt napi 10 millió hordó fölött, és napi 10,14 millió hordóval újabb rekordra emelkedett a Szovjetunió megszűnése óta. Ezzel Oroszország a világ legnagyobb olajtermelője, megelőzve a korábbi csúcstartó Szaúd-Arábiát. Oroszország olajexportja júliusban napi 4,53 millió hordóra nőtt a júliusi napi 4,22 millió hordóról az állami Transneft vezetékhálózaton.
MTI/Menedzsment Fórum
