Nemzetközi trend a társasági adó emelése
A társasági adó terén az elmúlt tíz-tizenöt év csökkenő trendje lassulóban van, gyakorlatilag megállt - hangzott el a KPMG szerdai sajtóbeszélgetésén, melyen a cég új felmérését mutatták be. A statisztika azt mutatja, hogy tíz év alatt 29 százalékról 22,96 százalékra csökkent az átlagos társasági adókulcs.
"A nemzetközi színtéren az érzékelhető, hogy a kormányok költségvetési szempontból egyre jobban bíznak a közvetett adókban, megfigyelhető az is, hogy ahol újonnan vezetik be az áfát, ott egy kezdeti viszonylag alacsony szintről folyamatosan emelik. Ennek jó példája Magyarország is az elmúlt évtizedekben" - mondta a sajtóbeszélgetésen László Csaba, a KPMG adópartnere.
A volt pénzügyminiszter szerint ma már kisebb szerepe van az adórendszernek egy ország versenyképességének vizsgálatakor, a válság miatt a legtöbb országban a túlélés lett a cél. A bérköltségek, az országkockázat, a szabályozási környezet és a kiszámíthatóság felértékelődött az elmúlt években.
"Minden téren elmentünk a falig"
"A magyar út annyiból speciális, hogy ilyen masszív bevételt arányaiban sehol nem generálnak a különadók, mint itthon. Az elmúlt években a világban bárhol bármilyen ötlet felvetődött, azt mi mind bevezettük" - vázolta fel László Csaba.
A kormány tavaly nyáron még azt tervezte, hogy 2015-től egységesen 10 százalék lesz a társasági adó, ez azonban az utóbbi időben feledésbe merült. A Megyessy-kormány egykori pénzügyminisztere szerint nehéz ügy lesz 10 százalékra levinni a társasági adót, bár az elfogadott sarkalatos adótörvényekben szerepel, hogy 2015-től egységes lesz a társasági adó, bár annak kulcsa egyelőre nem ismert.
"Jövőre a regisztrációs adót leszámítva minden adó emelkedik Magyarországon, ezzel ismét 40 százalék fölé nő majd az adócentralizáció. Az adójóváírás kivezetése masszív adóemelés, akárcsak az áfa kulcsának emelése, a társasági adónál pedig a veszteségelhatárolás szigorítása érinthet sokakat. Ha ezek mellé Budapesten meglépik a 2,5 százalékos iparűzési adót, akkor az nagyon kemény lesz" - vélekedik László.
Ráadásul a szakember szerint a bevételek ilyen jellegű megcímkézése nem kedvező tendencia, hiszen semmilyen magyarázat nincs arra, hogy a BKV szükséges többletbevétele éppen az iparűzési adó fél százalékos emelését indokolja. "Az adóoldalon én úgy látom, hogy nincs komoly mozgástér, ha az egykulcsos adót és a gyermekkedvezményt megváltoztathatatlannak tekintjük. Gyakorlatilag minden téren elmentünk a falig" - emelte ki László Csaba.
A KPMG adópartnere szerint ha a bankrendszer finanszírozási képességét nem sikerül valamilyen módon javítani, akkor a növekedést tekintve a legpesszimistább jóslatok is megvalósulhatnak. A volt pénzügyminiszter szerint az IMF-tárgyalások egyik kulcskérdése lesz a bankadó minél előbb való kivezetése. "A bankadó esetleges kivezetése ahhoz túl nagy terhet jelentene, hogy kiadási oldalon kezelni lehessen. Az egykulcsos személyi jövedelemadó feladása pedig politikailag nagyon nehéz, ráadásul szerintem nem is az egykulcsos szja, hanem a gyermekkedvezmény ütött komoly lyukat a költségvetésen" - véli László Csaba.
Beke Károly
mfor.hu
