Az elmúlt napokban dőltek a hírek a kormányhoz közel álló, az állami megrendelésekben dúskáló, vagy monopolpiacon kivételezett helyzetbe hozott vállalkozók milliárdos osztalékesőjéről. A legutóbb az MKB fele részét megszerző Mészáros Lőrinc, a kaszinóbizniszben könyékig turkáló Andy Vajna, az építőiparban taroló Garancsi István is bőséges évet zárt – és még lehetne sorolni a neveket, akik élvezik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gazdasági előnyeit. S nem csak ők, de adott esetben családtagjaik is szépen tollasodnak.
Ezek az üzletemberek több milliárd forinttal gazdagodtak tavaly, de a vállalkozásaik történetét ismerve elmondhatjuk, hogy szerencséjüket nem csak zseniális üzleti érzéküknek köszönhetik. Nem árt, ha jóban vagy a legfőbb döntéshozókkal – ez az ő üzenetük a feltörekvő vállalkozóknak.
A tavalyi évről szóló céges beszámolók is arról árulkodnak, hogy ma Magyarországon nagy üzletet úgy lehet csinálni, ha megvannak az összeköttetések a megfelelő emberekhez. Kiépülőben van az új tőkés elit, a polgári kormány egyik legfőbb támasza. Vagy már a végére értünk? Mi nem tudjuk a választ, ezért Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordultunk felvilágosításért a csütörtöki kormányinfón.
Lázár János
A válasz tulajdonképpen megfelelt egy programbeszédnek. Lázár azzal a vallomással kezdte, hogy ő még életében egyetlen cégnek a beszámolóját sem nézte meg. Van ugyan tulajdona néhány részvény erejéig különböző – családi hátterű - vállalkozásokban, de azoknak a számait csak a nagybátyja unszolására volt kénytelen tanulmányozni. A beszámolókból azonban semmit nem értett meg, azt sem tudta, hogy melyik sort kell néznie.
A miniszter a céges érdekeltségként a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-t tüntette fel a vagyonbevallásában. A hatályos cégnyilvántartásban a neve ugyan nem szerepel a részvényesek között, de a szórt tulajdonosi szerkezetek esetében nem is tesznek közzé mindenkit. A 71,5 százalékos részesedésével fő tulajdonos Gyapjas károly - Lázár nagybátyja - mellett 30 kistulajdonos érdekelt a cégben, ők együttesen 26,7 százalékot jegyeznek. A gabonatermesztéssel, állattartással foglalkozó cég árbevétele az elmúlt öt évben a legalacsonyabb volt tavaly, amikor 1,745 milliárd forint forgalmat bonyolítottak. Még szerényebb lett az adózás előtti eredményük: a 11,7 millió forint aprópénznek tűnik azokhoz az évekhez képest, amikor 253 vagy 320 millió forint jelent meg ugyanezen a soron. A cég a beszámolójában azzal magyarázta a visszaesést, hogy a megelőző évben jóval nagyobb volt az árbevétel, amit a 2014-es és 2015-ös őszi búza egyidejű eladásából értek el. Az állattenyésztésen elszenvedett 8,7 százalékos árbevétel csökkentésért pedig a tej alacsony átlagára okolható. Az eredményt nem fizették ki osztalékként, a valamivel több mint 11 millió forint az eredménytartalékba került.
Ezek után ifjabb Andrássy Gyulát idézte, aki szerint azért jó, ha van pénze az embernek, mert akkor nem kell vele foglalkozni. (Valami azt súgta nekünk ezen a ponton, hogy az idézet nem a semmiből jött; a miniszter készülhetett arra, hogy a kormányhoz közel álló üzletemberek kaszálásáról valamilyen formában kérdést fog kapni a kormányinfón. Andrássy egyébként azt is vallotta, hogy egy garas se adassék azoknak, akik megkárosítják az államot.)
A miniszter jelezte, ennyit fog föl a gazdasági folyamatokból. Ezek után azt fejtegette, hogy a kormány politikusokból áll, s nem kufárok gyülekezete. Ezért nem foglalkoznak mikroszintű üzleti folyamatokkal, egy-egy cég sorsával. „Nem tudom megmondani, hogy melyik cégnek megy jól, vagy melyiknek nem megy jól" - közölte.
Egy érdeke van Magyarországnak, hogy minden magyar vállalkozásnak jól menjen – tért át a kormányzati célok ismertetésére.
Lázár szerint a magyar vállalkozások pártállásra, világnézetre, gondolkodásra való tekintet nélkül mindig kaptak lehetőséget az elmúlt hét esztendőben a magyar kormánytól.
A gazdasági híradásokból pedig azt olvasta ki, hogy számos magyar cég beszámolója bizalomra és optimizmusra ad okot. Ekkor közbeszúrtunk egy kérdést, hogy vajon Simicska Lajosé – mármint a cégeinek eredményei – hova tartoznak. „Nem tudom. Meg kell kérdezni tőle. Fogalmam sincs, mert nem néztem meg, de hiába nézném, ezeket a sorokat én nem érteném” – hangzott a válasz.
Próbáltuk visszaterelni a lényegre a kérdést. Egy új tőkésosztály kiépítése áll a kormány szándékában?- érdeklődtünk. Lázár egy rövid kritikai fejtegetés után – mely szerint a Fidesz nem marxista osztálytársadalmakban gondolkodik – előadta, hogy a céljuk 2010-ben egy új nemzeti középosztály kiépítése volt. A lehetőség megteremtése minden magyar vállalkozás számára, aki megkeresi a kormányt, a segítségét kér.
Szerinte az ország érdeke az, hogy a magyar vállalkozások sikeresek legyenek. A magyar vállalkozók pedig a felső középosztályhoz tartoznak, ezért Magyarország érdeke az is, hogy erős középosztálya legyen. A kormány társadalompolitikai célja erre vonatkozik - közölte.
Van azonban még mit tenni. Lázár úgy látja, hogy bár a magyar vállalkozók erősödtek, de ez nemzetközi szinten még mindig kevés. Meggyőződése szerint a következő években, vagy inkább évtizedekben a mindenkori magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy a kis és középvállalkozások kapjanak minél több lehetőséget, hogy boldogulni tudjanak és erősödjenek.
A legnagyobb problémának azt tartja, hogy Nyugat-Európához mérten még mindig óriási tőkeszegénység van Magyarországon.
Az állam felelőssége, hogy a magyar vállalkozói középosztály – ami a legértékesebb része Lázár szerint a vállalkozói társadalomnak – de minden más vállalkozás is tőkéhez tudjon jutni. Megerősítette, hogy ez a kormány legfontosabb társadalmi célja. Természetesen úgy, hogy az megfeleljen a transzparencia követelményeinek, az európai uniós támogatási rendszereknek – zárta válaszát a miniszter.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
