A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének kedden kiadott heti európai feltörekvő piaci elemzése szerint kormányzati forrásokból származó nyilatkozatok arra utalnak, hogy Bukarest 12 milliárd eurós hitelt venne igénybe a Nemzetközi Valutaalaptól és további 7 milliárd eurós keretet kapna az EU-tól.
Ez a változat elképzelhetőnek tűnik, mivel a román IMF-kvótához mérve, arányaiban megfelelne a Magyarország számára összeállított pénzügyi védőcsomag méretének: szintén a kvóta ezer százaléka körüli összegről lenne szó, áll az elemzésben.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint a hozzávetőleg 25 milliárd dollárnak megfelelő csomag ugyan jelentős, de a cég alapeseti forgatókönyve egyedül 2009-re 26 milliárd dolláros román külső finanszírozási hiányt valószínűsít.
A cég szerint így megvan a kockázata, hogy az eddigi jelentésekből kikövetkeztethető méretű pénzügyi védőháló Románia idei és a jövő évi külső finanszírozási igényeire együtt már nem lesz elégséges, különösen ha a (piaci) finanszírozási kondíciók nem javulnak érdemben 2010-ben, illetve a román folyómérleg-hiány csak lassan csökken.
A minap egy másik nagy londoni ház elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Romániának nagyobb értékű pénzügyi keretre lehet szüksége az IMF-től, mint amennyit Magyarország kapott, mert nem biztos, hogy a magyarországihoz hasonló méretű védőcsomag elég lesz a román gazdaság finanszírozási igényeihez.
A Barclays Capital befektetési csoport napi feltörekvő piaci helyzetértékeléseinek egyik múlt hét végi összeállítása felidézte azokat az értesüléseket, amelyek szerint Románia 20 milliárd euró körüli keretre számíthat a Nemzetközi Valutaalappal kezdett tárgyalások eredményeként.
A ház saját becslése alapján azonban a román gazdaság finanszírozási hiánya két évi távlatban "legalább" 22 milliárd euró lesz. A cég kiemelte, hogy Románia jelentős ikerdeficiteket görget: folyómérleg-hiánya tavaly a GDP-érték 13 százaléka volt, és ehhez 5 százalékos államháztartási deficit járult.
A Barclays Capital múlt heti elemzése szerint azonban a legnagyobb kockázatot az IMF-megállapodás politikai támogatásának hiánya jelentheti. A cég megemlítette, hogy a koalíciós partner szocialisták vezetője is az IMF-program ellen érvel, az ahhoz járuló "gazdaságpolitikai kényszerzubbony" szociális és gazdasági következményeire hivatkozva.
Románia szuverén adósságát a nagy nemzetközi hitelminősítők közül a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt "BB plusz", vagyis a befektetési sáv alatti, spekulatív szinten tartja nyilván. Románia az egyetlen EU-tagállam, amelynek adósosztályzatát több hitelminősítő is a befektetésre ajánlott sáv alá süllyesztette.
Az S&P és a Fitch a tavaly ősszel bejelentett román osztályzatrontások indoklásában egyaránt a kockázatok között említette a függést az egyre bizonytalanabb külső finanszírozási csatornáktól.
