A következő hetekben a jelenlegi, 280 forint körüli szinteken maradhat a hazai fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben, derül ki az Erste Bank pénteken közölt elemzéséből.
Erősödhet a forint
Amennyiben azonban a jelenleg látszódó globális kockázatok nem materializálódnak, hazánk adósságmegújításával kapcsolatban továbbra sem merülnek fel komoly aggodalmak, valamint tisztább elképzeléseket láthatunk a kormány részéről a 2011-es költségvetéssel és az azt követő fiskális pályával kapcsolatban, úgy a forint erősödésnek indulhat, és 270 körül lehet év végére az euró ellenében, állítják a bank szakértői.
A közelmúltbeli és a várható történések hátteréhez hozzátartozik, a forint árfolyama nagymértékben függ a nemzetközi befektetői hangulattól. Idén május óta a nemzetközi piaci hangulat borúsabbá vált, jóllehet az elmúlt hetekben a regionális devizák némi erősödést mutattak.
Az európai adóssággondok valamelyest csillapodni látszanak május óta, ugyanakkor az államadósság fenntarthatósága a befektetők által alaposan megvizsgált kérdés maradt. Szerkezeti gyengeség még Magyarország változatlanul nagyfokú és jelentős részben svájci frankban nyilvántartott devizaadóssága, aminek következtében az ország még inkább kiszolgáltatott a nemzetközi kockázati étvágy hullámzásának. Az IMF-megállapodás jelentette „védőháló” nélkül a forint még érzékenyebben reagálhat a nemzetközi hangulat romlására, figyelmeztetnek szakértők.
Igaz, Magyarország adósság-lejárati szerkezete, jegybankjának devizatartalékai, a kormány által a jegybanknál tartott devizabetétek, valamint a költségvetési hiány alakulása tompíthatja a fenti tényezők hatását.
Stagnál a gazdaság
Ami a hazai gazdaság egészének helyzetét illeti, az Erste szerint a reál-GDP tavaly bekövetkezett 6,3 százalékos visszaesése után az ország lassan elkezdett kilábalni a recesszióból - az idei esztendő első negyedévében a reálgazdaságban 0,1 százalékos növekedés jelentkezett az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A második negyedéves adatok alapján az éves bázisú növekedés ugyan tovább folytatódott és elérte az egy százalékot, azonban a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok stagnálást mutattak.
A talpra állás motorját továbbra is az export-vezérelt iparágak jelentik, amihez a hajtóerőt a magyar exporttermékek iránt az előző évinél nagyobb kereslet biztosítja. „Az első félévben az ipari termelés 9 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, ám a világgazdaság növekedési kilátásait övező bizonytalanság és a második félévben már eltünedező bázishatás miatt azzal számolunk, hogy 2010 egészére nézve az ipari termelés már csak 6 százalékkal nő” – emelte ki Árokszállási Zoltán, a cég elemzője.
Jövőre 3,1 százalékos plusz lehet
Az export-orientált iparágak javuló teljesítménye miatt a kivitel volumene jelentős mértékben nőtt éves viszonylatban, ugyanakkor az import növekedése elmaradt az export dinamikájától. Az importot az export-orientált iparágak részéről jelentkező kereslet vezérli, ám a behozatal volumene még az export mögött kullog. Ez komoly külkereskedelmi többletet jelent, ami jelentős mértékben támogatja a gazdaságot, így a várakozások szerint a GDP növekedéséhez is pozitív mértékben járul hozzá 2010-ben.
A belföldi kereslet viszont továbbra is visszahúzza a gazdaságot a hitelezés visszaesése és magas munkanélküliség miatt. A háztartások éves fogyasztása 1,5 százalékkal esik vissza idén. Az építőipar továbbra is meglehetősen rosszul teljesít, míg a mezőgazdaság is erőteljesen lefelé ható tényezőként jelentkezik.
„A reál-GDP 2010-ben várhatóan 0,9 százalékkal, 2011-ben pedig 3,1 százalékkal nő (..). Jóllehet a háztartások fogyasztásánál enyhe növekedésre számítunk jövőre, egyelőre nem gondoljuk azt, hogy a gazdaság motorjává a belső fogyasztás válna 2011-ben. A gazdaság talpra állását jövőre is az export vezérli majd” –véli a szakértő.
A világgazdaság növekedésével kapcsolatos bizonytalanság következtében azonban fennáll a veszély, hogy a növekedési előrejelzés lefelé módosul, valamint a közelmúltban bejelentett bankadó szintén lassíthatja a gazdaság talpra állását a pénzügyi szektor hitelezési képességére kifejtett potenciálisan negatív hatás miatt.
Munkanélküliség: még várni kell a trendfordulóra
2010 elején az infláció 6 százalék fölé nőtt éves összehasonlításban, míg az első félév további hónapjaiban a deflációs folyamat a vártnál enyhébbnek bizonyult. A júliusi adatok szerint a maginflációs mutató tovább csökkent 1,3 százalékra, miközben a teljes fogyasztói árindex 4 százalékra esett. Az Erste elemzője év végére 3,8 százalékos fogyasztói árindexre számít, az idei átlagos infláció pedig 4,7 százalékon állhat, azonban az élelmiszerárak és az energiaárak felől továbbra is felfelé mutató kockázatokat látni.
A munkanélküliség 2008-ban kezdett emelkedni látványosan, az idei első negyedévben pedig még tovább nőtt, 11,8 százalékra. Azóta – főként szezonális hatások nyomán – ez lecsökkent, a foglalkoztatottság bővülésének egy része azonban az élénkülő gazdasági tevékenységnek köszönhető.„2010. egészére 11,1 százalékos átlagra várjuk a munkanélküliségi rátát. Összességében az elmúlt pár hónapban a munkaerőpiacon jelentkező biztató jelek ellenére az igazi trendforduló még várat magára ezen a területen” – véli az elemző.
Maradhat az idei hiánycél
Magyarország helyi önkormányzatok nélkül számolt államháztartási pénzforgalmi egyenlege 36,1 milliárd forint többletet mutatott idén júliusban. A január-júliusi egyenleg 997,5 milliárd forint hiányról tanúskodik, ami viszont az egész éves előirányzat 114,6 százalékára rúg. Az előző év hasonló időszakában a vonatkozó számadat 88,1 százalék volt.
Összességében a túlzott deficit alapvető okaival kapcsolatos információk meglehetősen bizonytalannak tűnnek, ám a 2009 első félévével történő összehasonlításból valamivel 200 milliárd forint alatti eltérés látszik az előző évhez képest. Még ha azt is feltételezzük, hogy a különbség nőni fog a második félévben, az idei évre a bankadóból előirányzott 187 milliárd forintos pluszbevétel, valamint a közszférabeli takarékossági intézkedéscsomag elvileg elegendő lehet arra, hogy a költségvetési hiány a GDP 3,8 százalékán maradjon (a célkitűzéseknek megfelelően). 2011-re az előző kormány 2,8 százalékos hiánycélt jelölt meg, ami meglehetősen optimista feltételezésnek tűnik a jelenlegi fejlemények tükrében.
„Feltételezésünk szerint az említett hiánycél nem tartható még a 200 milliárd forintra rúgó bankadó és érdemi SZJA-csökkentés mellett sem. Prognózisunkba beépítettük a társasági adó már elfogadott változását is, amelynek nyomán 2011-től csökken a vállalkozások adóterhelése. Mindent összevetve úgy véljük, hogy a költségvetési hiány a GDP 3,5 százaléka körül alakul a következő esztendőben, igaz, felfelé mutató kockázatok mellett. Ha 4,5-5,0 százalékos nominális GDP-növekedést feltételezünk 2011-re, akkor a 3,5 százalékos hiány elegendő lehet arra, hogy jövőre az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya a 2010-es szintet ne haladja meg” – mondta Árokszállási Zoltán.
„Mindezek ellenére a fenntartható növekedést biztosító intézkedések hiánya újra felszínre kerülhet majd a későbbiekben, és strukturális reformokat lehet kénytelen bevezetni a kormány annak érdekében, hogy kezelni tudja a költségvetést, valamint segítse a tempós, fenntartható gazdasági növekedést” – tette hozzá.
Nem csökken tovább a kamat
2009 nyara és 2010 áprilisa között a Magyar Nemzeti Bank összesen 425 bázispontot faragott le az alapkamatból. A magyar eszközökre vonatkozó kockázati felár emelkedése miatt azonban a Monetáris Tanács nem folytathatta tovább a kamatcsökkentési ciklust. Június eleje óta Magyarország ötéves CDS-felára stabilan 300 bázispont fölött maradt, és az IMF-fel folyatott tárgyalások megszakadása szintén rontott az ország kockázati megítélésén. Legutóbbi kamatdöntő ülése után a Monetáris Tanács hangsúlyozta, hogy ha a kockázati felár hosszabb ideig magas szinten marad, akkor kamatemelés következhet.
Árokszállási Zoltán szerint idén a kamat már nem csökken tovább, de még minden bizonnyal kamatemelésre sem kerül sor idén.
Menedzsment Fórum
