Liikanen állt az élén annak a külső, független munkacsoportnak - ahogyan az EU-ban nevezik: magas szintű szakértői csoportnak -, amelynek az volt a feladata, hogy javaslatot tegyen az Európai Bizottság számára az uniós szintű bankszabályozás átalakítására, reformjára. A finn jegybankelnök elmondta, arra kaptak megbízást, hogy értékeljék a jelenleg hatályos szabályokat, a készülő reformokat, valamint javaslatot tegyenek arra, hogyan lehet az európai bankrendszert ellenállóbbá tenni a válságokkal szemben, és miként tehetők biztonságosabbá, stabilabbá, hatékonyabbá az európai bankok.
Erkki Liikanen kifejtette, hogy az európai bankszektor eszközeinek összértéke 2001 és 2011 között 25 ezer milliárd euróról 45 ezer milliárd euró fölé emelkedett, ami annyit tesz, hogy a bankok eszközeinek értéke a teljes Európai Unió bruttó hazai termékének mintegy 240 százalékáról 370 százalék környékére emelkedett. Arra is rámutatott, hogy a bankok közötti hitelezés és kereskedelem, a nem konvencionális banki eszközök értéke nőtt robbanásszerűen a klasszikus értelemben vett betétgyűjtési és hitelkihelyezési tevékenységhez képest, amiből kifolyólag a bankrendszer szereplői a korábbinál nagyobb összeköttetésbe kerültek egymással, bizonyos értelemben függeni kezdtek egymástól, a rendszer pedig összetettebbé vált.
A finn jegybank vezetője szerint ha egy bank eléri azt a méretet, amikor már túl nagy ahhoz, hogy engedjék tönkremenni, akkor kimondatlan állami garanciát kap, és emiatt rendkívül olcsón tud forráshoz jutni. Ebből kifolyólag pedig hajlamossá válik arra, hogy túl nagy kockázatokat vállaljon.
A kockázatok felhalmozódása nagy veszélyforrás, az összefonódás, egymásra utaltság miatt pedig ha egy bank bajba kerül, akkor más pénzintézeteket is magával ránthat, a rendszer összetettsége pedig tovább nehezíti a kialakult helyzet kezelését.
A volt biztos szerint ha egy vállalat megy tönkre, az ugyan szörnyű dolog, de ott bőven van idő a helyzet kezelésére, míg ha egy bank omlik össze, az vészhelyzetet teremt, mert a gazdaság többi szereplőjét is magával rántja, és nincs időbeli mozgástér, azonnal kell reagálni.
"A mi nemzedékünk tartozik a jövőnek azzal, hogy megértsük: miért történt (a válság), mi romlott el, hogyan lehet helyrehozni és megakadályozni, hogy a jövőben megismétlődjön" - hangsúlyozta Erkki Liikanen. Véleménye szerint a tudatlanság és az arrogancia vezet a válsághoz; az, amikor nem tanulunk a múlt hibáiból, és úgy gondoljuk, hogy ennek dacára okosabbak vagyunk mindenkinél, aki előttünk járt. A korábbi vállalkozáspolitikai biztos a tőkemegfelelési követelmények szigorítását és az uniós bankszanálási szabályrendszer megteremtését sürgette. Kijelentette: az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslata jó, "de nem elég".
A tavaly októberben bemutatott Liikanen-jelentés arra tesz javaslatot, hogy a bankok betétgyűjtési és hitelkihelyezési tevékenységüktől jogilag válasszák külön kockázatos pénzügyi ügyleteiket, így azok elválnának a társadalmilag legfontosabb banki tevékenységektől, amilyen a jelentés szerint például a betétkezelés és a reálgazdaság finanszírozásának elősegítése. Ezáltal ugyanis az egyik nem jelentene kockázatot a másikra, valamint az adófizetők kockázata is csökkenne, mert a különálló kereskedőház nem jelentene veszélyt a betétekre.
MTI
