A JP Morgan globális bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege új, 2010-2011-re szóló felzárkózó piaci monetáris prognózisában kimutatja, hogy a vizsgált 22 feltörekvő piaci jegybank GDP-súlyozással számított átlagos alapkamat-szintje jelenleg 4,47 százalék, 322 bázisponttal alacsonyabb a 2008. szeptemberinél.
A ház a 2010-2011-es időszakban az országcsoportra súlyozott átlagban 158 bázispontos kamatemelést jósol. A cég londoni elemzői kiemelik ugyanakkor, hogy az általuk várt szigorítási mérték alig a fele a 2008 szeptembere óta végrehajtott enyhítésnek.
A táblázatos kimutatáson belül Magyarországra a JP Morgan londoni elemzői márciusban 5,50 százalékra beálló jegybanki kamatmélypontot jósolnak, és ehhez képest 2011 végéig 50 bázispontos emelést, vagyis 6,00 százalékra visszaemelkedő MNB-kamatot valószínűsítenek. A magyar kamatszigorítás kezdetét 2011 szeptemberére teszik a cég szakértői; arra a hónapra 5,75 százalékra emelkedő kamatot várnak.
Az átfogó elemzés szerint a tágabb értelemben vett Közép-Kelet-Európa az egyetlen országcsoport a feltörekvő térségen belül, ahol még nem ért véget teljesen a pénzügypolitikai enyhítés. A JP Morgan szakértői a Magyarországról szóló fejezetben azt jósolják: az MNB is még kamatot fog csökkenteni, de várhatóan már csak egyszer, ebben a hónapban. Az elemzés kiemeli, hogy az MNB a 2008. októberi 300 bázispontos emelés óta eddig összesen 575 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, és a JP Morgan alapeseti forgatókönyve az, hogy márciusban várható még egy, 25 bázispontos csökkentés.
A ház az idén nem vár MNB-kamatemelést, tekintettel arra, hogy a továbbra is gyenge belső kereslet és a nagy negatív kibocsátási rés valószínűleg még lejjebb nyomja a maginflációt. Az elemzés szerint azonban az sem várható, hogy 2011-ben a magyar pénzügypolitika függetleníteni tudja magát a kezdődő globális kamatemelési ciklustól, a JP Morgan londoni elemzői ezért összesen 50 bázispontnyi magyarországi kamatemelést vettek be prognózisukba.
A ház szerint keresleti oldalról valószínűleg 2011-ben sem lesz inflációs nyomás Magyarországon, a JP Morgan azonban az MNB-nél "kevésbé derűlátó" azzal kapcsolatban, hogy az infláció jövőre a 3 százalékos cél alá kerül. A cég azt jósolja, hogy az éves összevetésű inflációs ütem az idei harmadik negyedévben "rövid időre" a célszintre süllyed, ahogy a tavaly júliusi áfaemelés kiesik az indexből, de az év végére 3,5 százalékra emelkedik vissza.
Jövőre a célhoz közeli átlagos magyarországi inflációt várnak a JP Morgan elemzői, de felfelé ható kockázatokkal. E kockázatok fő forrása az elemzés szerint a nyersanyagok és az élelmiszerek drágulása. A ház a kibocsátási rés bezárultát is előbb várja, mint az MNB. A JP Morgan elemzése szerint "a politikai zajongás erősödése" és az áprilisi választások utáni költségvetési bizonytalanság is óvatosságot indokol a magyar jegybank részéről.
A "fő figyelendő kockázat" az, hogy a Fidesz lazít-e a költségvetési politikán. Jóllehet a JP Morgan londoni elemzői nem várják a nagyobb szerkezeti reformok visszafordítását, azt azonban egyértelmű kockázatnak nevezik, hogy az új kormány felfelé módosítja az idei államháztartási hiánycélt.
A cég számításai szerint csak az állami vállalatok adósságainak konszolidálása önmagában akár 6,5 százalékra is növelheti a hazai össztermékhez mért idei hiányt a 3,8 százalékos jelenlegi cél helyett. Ez ugyan egyszeri jellegű intézkedés lenne, így is valószínű azonban, hogy a költségvetéssel kapcsolatos aggodalmak erősödnek a választások után - áll a JP Morgan londoni részlegének térségi elemzésében.
MTI
