A későbbiekről - részben az inflációs kilátások eltérő megítélése miatt - azonban különböznek a vélemények: egyes elemzők szerint az idén akár a kamatszigorító ciklus is újraindulhat, mások az év végéig a jelenlegi kamatszint fennmaradását valószínűsítik, és vannak év végi kamatcsökkentést valószínűsítő vélemények is. Az MTI előzetes felmérésébe bevont szakelemzők kivétel nélkül megjósolták, hogy az MNB a három egymást követő emelés után ezúttal változatlanul hagyja a jelenlegi, 6,00 százalékos alapkamatot.
A hétfői monetáris tanácsi ülés ennek megfelelő eredményét kommentálva a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői kiemelték, hogy a testület hét tagja közül négynek ez volt az utolsó kamatdöntő értekezlete, és utódaikat a parlament fogja kijelölni.
A cég citybeli szakelemzői azonban közölték, hogy véleményük szerint az új tagok sem módosítják majd "jelentősen" a magyar pénzügypolitikai pályát. Az elemzők valószínűtlennek nevezték, hogy a monetáris testület a következő hónapokban csökkentené az alapkamatot. A ház szakértői szerint ugyanis nem valószínű, hogy 2011-2012-ben teljesíthető lesz a 3 százalékos inflációs cél, tekintettel az élelmiszer- és energiaárakból eredő, cost-push jellegű inflációs nyomásokra, valamint a közvetett adóemelésekre.
A cost-push infláció a költségoldalról gerjesztett árinfláció, olyan környezetben, amelyben a keresleti oldali inflációs nyomás egyébként nem erősödik meghatározó mértékben.
A JP Morgan szakértőinek alapeseti forgatókönyve az, hogy az idei negyedik negyedévben újrakezdődnek az MNB-kamatemelések, követve az euróövezeti jegybank (EKB) várhatóan szintén meginduló szigorítási ciklusát. A ház szerint ha "a költségvetési fronton kellemes meglepetés születik", és ennek révén a magyar befektetési termékeket terhelő kockázati felárak tartósan alacsonyabb szintre kerülnek - valamint ha a forint is "sokkal erősebb" lesz -, az lehetővé tenné az MNB-nek a kamatcsökkentést az év későbbi szakaszában, de a JP Morgan londoni elemzői közölték, hogy nem ez az alapeseti előrejelzésük.
A Goldman Sachs (GS) hétfő esti kommentárja szerint sem várható, hogy a monetáris tanács új, "kormányzati" tagjai "rögtön" kamatcsökkentéseket erőltetnének, azzal együtt sem, hogy valószínűleg enyhébb alapállásúak lesznek elődeiknél. A GS szakértői azzal számolnak, hogy az MNB az idei év végéig fenntartja jelenlegi alapkamatát.
A ház elemzői megerősítették azt a korábban is hangoztatott véleményüket, hogy makrogazdasági szempontok nem indokolnak "sürgős" kamatcsökkentést, az alapkamat "azonnali" mérséklése esetén ugyanakkor sérülhet az MNB pénzügypolitikai testületének hitelessége, és felerősödnének a tanács függetlenségével kapcsolatos aggodalmak is. Ez a forint gyengülését eredményezhetné, ami nehezebbé tenné az infláció kordában tartását, és emelkedne a háztartások devizaalapú hiteleinek adósságszolgálati költsége is. Mindezen fejlemények "politikai ára" a kormányzatot terhelné - vélekedtek hétfő esti elemzésükben a Goldman Sachs londoni szakértői.
A GS elemzői az inflációs és bérkiáramlási kilátásokkal kapcsolatban kiemelték, hogy az új adórendszer alapján a magasabb keresetűek jövedelmének elkölthető hányada növekedni fog, ugyanakkor az alacsony fizetésűeké "legjobb esetben is" változatlan marad. Ehhez emelkedő élelmiszer- és energiaárak járulnak, és mindez együtt magasabb bérkövetelésekhez vezethet, az emelkedő munkaköltségeket pedig a cégek végső soron a fogyasztóra háríthatják, ami még tovább erősítheti a már most is makacs inflációs várakozásokat - vélekedtek a Goldman Sachs londoni elemzői.
MTI
