4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az új összetételű monetáris tanács tagjai legutóbbi kamatdöntő ülésükön egyetértettek abban, hogy nem indokolt az alapkamat emelése, sőt a hitelezés vártnál lassabb élénkülése és az alappályánál kedvezőtlenebbül alakuló belföldi kereslet indokolhatná az alapkamat csökkentését, ám a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókra lehet szükség, amennyiben erőteljesebb lesz a költségsokkok begyűrűzése a fogyasztói árakba - ez derül ki a március 28-án tartott ülés szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvéből.

Az egyik tanácstag arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar monetáris kondíciók alakulása nem független a főbb piacok és különös tekintettel az euró-övezet kamatkondícióinak alakulásától. Ezért csökkenthetné a magyarországi monetáris politika mozgásterét az Európai Központi Bank piaci várakozásokat meghaladó mértékű kamatemelési ciklusa, amire az inflációs kockázatok további növekedése esetén kerülhetne sor.

A vitát követően az alapkamat tartására vonatkozó javaslatot a 6 tanácstag egyhangúlag támogatta.

A stáb márciusi előrejelzésének alappályája szerint a 3 százalékos inflációs cél 2012 végére elérhető további monetáris szigorítás nélkül. Az energia- és nyersélelmiszer-árak globális emelkedése begyűrűzik a fogyasztói árakba, ami 2011 során 4 százalék körüli szinten tartja az árindexet, 2012-ben pedig 3,4 százalékos éves átlagos inflációt eredményez.

A költségsokkok begyűrűzését a maginflációba visszafoghatja a laza munkaerőpiac és az alacsony belső kereslet. Bár a nyersanyagárak jelentősen növekedtek az elmúlt hónapokban, a maginflációs tételekbe történő begyűrűzésük lassabb a vártnál - áll a jegyzőkönyvben.

A versenyszektort továbbra is mérsékelt bérdinamika jellemzi, bár a beérkező béradatok értékelése a 2010. végi prémiumok 2011-re történő áttolásának és egyéb egyedi torzító hatások miatt bizonytalan. A munkanélküliségi ráta tartósan 10 százalékos felett
maradhat, így a laza munkapiaci kondíciók hosszabb ideig fennmaradnak - véli a tanács. A vállalatok ezért áraik emelése helyett visszafogottabb bérezéssel is javíthatják profitabilitásukat.

2011-ben tovább élénkülhet a gazdaság növekedése. A gazdaság bővülését továbbra is az export-értékesítések vezetik, azonban 2011-ben már a belső kereslet is növekedésnek indul. A potenciálisnál gyorsabb gazdasági növekedés hatására a kibocsátási rés az előrejelzési időszakban számottevően szűkül, de mindvégig negatív marad. Ennek oka, hogy a belföldi kereslet élénkülését a szigorú banki hitelkörnyezet, a válság előtt felhalmozott adósságok törlesztő-terhei, a csak lassú javulást mutató munkaerő-piaci folyamatok és az emelkedő nyersanyag-árak miatt növekvő infláció is akadályozza.

A Széll Kálmán Terv megvalósítása 2012-ben visszafoghatja a belső kereslet élénkülését, így megállítja a kibocsátási rés záródását - jegyzik meg.

A márciusi előrejelzés alappályája szerint az első két hónap kedvezőtlen folyamatai ellenére az idei évben már eljöhet a fordulópont a vállalati hitelezésben. A háztartási hitelezésben később, 2012 második felében várható a fordulat. Az adókiengedés, nyugdíjpénztári reálhozam kifizetés miatt a jövedelmek növekedése 2011-ben a korábbi évekhez képest ugyan jelentősen emelheti a lakossági fogyasztást, de a válság alatt felerősödő óvatossági megfontolások hatására a pénzügyi megtakarítások is emelkedhetnek.

Bár a bankrendszer stabilitását a magas tőkeellátottság és likviditási pufferek miatt nem fenyegetik közvetlen kockázatok, a rövid külföldi források magas szintje, valamint a portfolióromlás és a bankadó miatt továbbra is csökkenő jövedelmezőség nehézségeket jelenthet a monetáris tanács szerint.

A globális pénzügyi piaci hangulat alakulását alapvetően a kedvező világgazdasági növekedési kilátások, illetve az eurozónában megemelkedett szuverén kockázatok határozták meg az elmúlt hónapokban. A hazai eszközárak alakulásában a globális hangulat mellett országspecifikus tényezők is szerepet játszottak. A magyar államadósság besorolásának leminősítése nem váltott ki érdemi és tartós piaci reakciókat, a lépések már jelentős mértékben be voltak árazva. Bár a kockázati felármutatók némileg továbbra is meghaladják a régiós országokra jellemző szintet, az év elején jelentősen csökkentek, ami a kormány strukturális átalakítást célzó intézkedéseire vonatkozó optimista várakozásokat tükrözött.

Az egyik tanácstag kifejtette, hogy arra is van esély, hogy a csomag részleteinek kidolgozása után tovább csökken a Magyarországgal szembeni kockázati prémium, ami az árfolyam-erősödésén keresztül mérsékelheti az inflációs nyomást.

Az ülésen Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Karvalits Ferenc, Király Júlia és Simor András vett részt, miután a negyedik újonnan megválasztott tag, Kocziszky György csak április 5-e után csatlakozik a tanácshoz.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!